Állandó konfliktus anyós-meny között hova vezet?

"a te portádon te vagy az úr"

Teljesen egyetértek az előttem hozzászólóval, meg szeretném erősíteni, hogy lépned kell, felvállalva a konfliktust. Küönben (az eredeti kérdésre válaszolva) válás, idegben, testi-lelki betegségek, de legalábbis egy nagyon rossz hangulatú együttélés, házasság lesz az eredmény.

Sajnos az álltalad elmondtakat nagyon sok családban elköveti az anyós, teljesen tömkretve a fiatalok életét.

Szerintem miden amit leírtál teljesen jogtalanul elkövetett sérelem ellened és a házasság ellen, ezért ne hagyd magad!! A férjednek pedig 100%-ig melleted kell állni! Enélkül minden erőfeszítés hiábavaló! Ha valamit a férjed szerint nem jól csinálsz, akkor beszéljétek meg, ő természetesen szóvá teheti, rábeszélhet hogy másképp csináld, de más személy, az anyja nem teheti ezt meg, mert ez a te családod, te felelősséged, a te házad.

Szerintem ezt ki kell kötni (hogy az anyja nem szólhat bele, csak a fédjed, de csak négyszemközt), nem lesz könnyű, az anyós meg fog sértődni, zsarolni és lelkiterrorozni fog, de akkor is tedd meg, mert különben hidd le, hosszútávon te fogsz beleőrülni!

Nézd, sztem elég sok jó válasz érkezett a kérdésere.

Minden lehetséges megoldás fel lett sorolva. Összefoglalva, beszélj a férjeddel, hogy eleged van. Álljon melléd mindig. Ezek alap dolgok ahhoz, hogy a házasságotok fennmaradjon.Aztán pedig szedjétek a sátorfátokat, és költözzetek jó messzire.

Mi is ezt tettük, mert anyósom állandóan áskálódott.

Miért tetted be újra a kérdést? Valamire nem kaptál választ?

Istenem, az utolsó kommented... Mintha én írtam volna :) Köszönj apának, apát nézd, ne anyát, apa így, apa úgy, én mint ha ott sem lennék. Jóformán hozzám se szól, ha meglátogatjuk. Engem soha nem kérdez a gyerekről, hogy miket csinálunk napközben, csak a férjemet. Adtunk neki fényképeket a családunkról, mindet kirakta a szekrényére, kivéve azt az egyet nem, amelyiken én vagyok a gyerekkel. Ez van, heti egy alkalmat kibírok valahogy, de már gyomorgörccsel megyek hozzá...

Azt tanácsolom, hogy ne fogadj el segítséget tőle, mert rátelepszik az életetekre. Nálunk is megvolt a folyamatos kajahordás, az ajtót azt tette be nálam, hogy kijelentette, mit főz nekünk karácsonyra, és azt el kellett hozni, holott én is készülődtem, nem volt teher, meg tudtam csinálni, így viszont nem fért be minden a hűtőszekrénybe. Az eszébe sem jutott, hogy megbeszélje velem, hiszen én külön háztartást viszek. Akkor megkértem a férjem, hogy semmit ne hozzon tőle, ha olyat főz, amit én nem tudok, akkor inkább egyen nála, nincs belőle sértődés. Ez működik, és én sem érzem minden egyes hozott lábas kaja után egyre rosszabb háziasszonynak magam. Bár még mindig van sértődés abból, ha pl. ebéd után megyünk hozzá, és a férjem nem eszik.

Beszélj a férjeddel, mondd el neki, hogy mi zavar. Ha nem áll melléd, ha bele sem akar gondolni a helyzetedbe, akkor én átgondolnám a kapcsolatotokat. Most már ti vagytok egy család, az édesanyja is fontos, de muszáj róla leválnia, ha eddig még nem tette...

Én ugyan még az elején vagyok, még esküvő sem volt, de én nem így kezelem a dolgokat. Pontosan tudom, hogy anyám, mint barátnőm leendő anyósa elviselhetetlen és kezdetektől fogva rossz szemmel néz barátnőmre. Nem csak enyémre, hanem öcsémére is általában. Valamiféle komplexus a nőknél, hogy a menyükkel rosszindulatúak. Míg a viccben mindig vej-anyós konfliktus van, addig a meny-anyós sokkal durvább, valószínűleg éppen ezért nem is viccelődnek vele.

A lényeg, hogy csak mi férfiak tudjuk ezt a problémát megoldani, márpedig úgy, hogy barátnőnk/feleségünk mellé állunk, és ezt anyánknak tudomásul kell vennie, nincs más választása. Ezen kívül nem szerencsés a szülők közelében maradni, sokkal célszerűbb egy másik városban elkezdeni az önálló életet, mi így is tettünk.