Most akkor tényleg nevetséges 22 évesen férjhez menni?
A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 18:39
Köszönöm, hogy leírtad a véleményed! :)
Az az igazság, hogy nekem Ő az igazi! Nagyon szeretnék a felesége lenni, de ne érts félre, nem azért, mert mondjuk nagyszülők elvárása, vagy mert régen ez "divat volt". Nem érzem úgy, hogy ha hozzámegyek feleségül, azzal lezárul egy korszak az életemben, s onnantól fogva nem tudok bármit kipróbálni, nem tudok bulizni, vagy élni. Hisz, amit megtehetek a párkapcsolatunk alatt, ugyan azt tehetem meg a házasságunk alatt.. vagy nem? :) Szerintem igen. Ugyan úgy kipróbálhatok bármit. 5 éve ismerem őt, 4 és fél éve tart a párkapcsolatunk. Ez idő alatt nagyon sok fiút ismertem meg (pl mikor elkezdtem az egyetemet) de a szerelmemhez foghatót nem találtam...! Vele tökéletes minden napom, imádok hozzá hazamenni, és imádok mellette ébredni! Soha nem akarom, hogy ez megváltozzon, és nagyon boldog lennék, ha a felesége lehetnék! :)
Kedves utolsó válaszoló! Nagyon kedves vagy :) Köszönöm, a jókívánságod! :)
Akkor házasodj amikor jól esik :P
Én 22 évesen még nem házasodnék, de főleg anyagi okokból..
Ha a párod 30 éves, akkor meg aztán nem értem mit kattognak ezen az ismerőseid.. :)
18:39
...De van olyan is, aki huszonéves korára már szeretne megállapodni, mint "a régi időkben".
Miért baj az?
És ahogy a kérdező is írta, ez nem azt jelenti, hogy nabumm, most vége a jóvilágnak...
hát, csajszi,úgy látom, itt sokan nyűgnek látják a házasságot, ami megakadályoz a szórakozásban, karrierépítésben. Csak óvatosan jegyzem meg, hog a házasság és a gyermekvállalás nem egy lapra tartozik és ha jól olvastam végig a dolgot, nálatok még nem esett syó a gyerekről.
Jelentem: ezelőtt 8 évvel 22 évesen mentem férjhez a 23 éves páromhoz. Egy álom valósult meg bennem. Én nem vagyok híve ezeknek a kocaházasságoknak, ennél büszkébbnek és értékesebbnek érzem magam (de most nem ez a téma). Hat hónap után kérte meg a kezem, 11 hónap után volt az esküvőnk. Szüleink néztek ugyan nagyot, de nem szóltak. Titokban azt gondoltam, hogy mindenki szerint azért volt ilyen sürgős az esküvő, mert terhes vagyok. Azóta karriert építettünk, utazgattunk keveset (többre egyedül sem lett volna pénzem), vállalkozást indítottunk, házat-kocsit vettünk, 6 év után gyereket vállaltunk. Nem maradtam le semmiről sem.
Néha ugyan a férjem szememre veti, hogy mehetnékje van kirándulni, túrázni, motorozni, mikor mivel jön elő, de annak, hogy nem mehet el, nem én vagyok az oka, hanem a rengeteg munka. Én is mennék a gyerekkel hármasban, de nem tudunk, nincs mikor. Nekem is hiányzik kimozdulni, de tudjuk, hogy a saját vállalkozásnak ez a hátulütője. Remélem, javul majd a helyzet. Tavaly például az akkor 4 hónapos fiunkkal minden du. kisétáltunk a városszéli ligethez és míg a kicsi aludt, mi tollaslabdáztunk. Jó volt, de most erre sincs idő.
Szerintem karriert építeni meg utazgatni is nagyon xar, ha nincs kivel megoszd az örömöd, bánatod, sikered, kudarcod. Most a 2. babánkat várjuk, imádjuk egymást. Néha zavarba jövök, ahogy rámnéz, olyan furcsán tud nézni.
30N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!