Ez olyan nagy kérés lenne? Szerintetek nincs igazam?
Párom hobbija (sport) miatt. Hetente 2-3x szoktunk találkozni. Munka, hobbi mellett alig van ideje rám. Én pedig egyre inkább magányosnak érzem magam, ezt szóvá is tettem neki azt a választ kaptam, hogy foglaljam el magam valamivel! (Mintha azt akarná ezzel mondani, hogy ne neki nyafogjak találjam fel magam) De nekem ez nagyon rosszul esett és az is, hogy mindig mindent az ő hobbijához kell igazítani. Mindig ő mondja meg, hogy mikor ér rá, mikor találkozunk stb.
Egyre többet vitatkozunk emiatt.
Rossz érzés, hogy van párom és én mégis magányosnak érzem magam. Rajta pedig nem látom a hajlandóságot, hogy változtatni akarna a dolgon. Tudom, hogy így jöttünk össze, már 2 éve jól megvagyunk. De mostanába azt érzem, hogy kezd elegem lenni. Ha szükségem lenne rá, soha nincs velem!
Mit gondoltok?
Van hobbim, munkám, tanulnivalóm sőt még barátaim is. Nem abból állnak a napjaim, hogy a páromat várom!
Csak mivel a párom, igénylem a társaságát, és ha szükségem lenne rá akkor nem a barátaim társaságára vágyok, hanem az övére!
Ha nem is őt várod, mindig te dobsz el mindent és te rohansz neki segíteni. Persze hogy nem értékeli, hiszen neki soha nem kellett semmit se csinálnia - te mindig jössz és ugrasz.
Azt próbáltad már, hogy néha te nem érsz rá? Lehet, hogy akkor már ő loholna úgy utánad, mint te utána.
Ugyanis mi történik, ha lemondja a találkozót? Gond nélkül találkoztok máskor, mert te úgyis mindig szabaddá teszed magad, ugrasz. Akkor minek igazítson hozzád bármit is, ha félresöpörsz bármilyen programot, ha éppen ő ráér?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!