Ez olyan nagy kérés lenne? Szerintetek nincs igazam?
Párom hobbija (sport) miatt. Hetente 2-3x szoktunk találkozni. Munka, hobbi mellett alig van ideje rám. Én pedig egyre inkább magányosnak érzem magam, ezt szóvá is tettem neki azt a választ kaptam, hogy foglaljam el magam valamivel! (Mintha azt akarná ezzel mondani, hogy ne neki nyafogjak találjam fel magam) De nekem ez nagyon rosszul esett és az is, hogy mindig mindent az ő hobbijához kell igazítani. Mindig ő mondja meg, hogy mikor ér rá, mikor találkozunk stb.
Egyre többet vitatkozunk emiatt.
Rossz érzés, hogy van párom és én mégis magányosnak érzem magam. Rajta pedig nem látom a hajlandóságot, hogy változtatni akarna a dolgon. Tudom, hogy így jöttünk össze, már 2 éve jól megvagyunk. De mostanába azt érzem, hogy kezd elegem lenni. Ha szükségem lenne rá, soha nincs velem!
Mit gondoltok?
Nálunk úgy van, hogy mindkettőnknek van elég időnyelő hobbija, mégis megoldjuk, mert szeretnénk látni egymást...
Alkalmazkodunk a másikhoz. Ha neki van edzése, akkor én megyek oda, és edzés után együtt vagyunk egy kicsit, ha nekem van, akkor ő jön.
Mondjuk heti 2-3 az nayon kevés. Mit sportol?
Ez bánt igazán, nem is az hogy keveset találkozunk mert ezt már ugy ahogy megszoktam.
Hanem ha szükségem van rá, kérem hogy legyen velem akkor a leggyakrabban azt a választ kapom, hogy "majd holnap ma edzés."
Én is sportolok, de bármikor kihagynám az edzést miatta. Én nem olyan intenzíven mint ő, de számomra is fontos.
Csakhogy én mindig ott vagyok neki, ha kellek. Én sose számíthatok rá, ha szükségem lenne rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!