Mit tegyek a kis ördög keresztfiammal?
Na ezért nem kell nekem gyerek, én sem bírnám idegekkel, ahogyan a testvéred sem bírja láthatóan.
Egyszerűen vidd haza, máskor meg ne engedd be, ha kell csapj cirkuszt.
nem csoda,hogy rosszalkodik a gyerek,hiszen apja-anyja nem törődik vele.
neked kellene egy kicsit eréjesebbnek lenned a tesódékkal szemben,mert nem fer amit csinálnak,az tény.
"...Nem szeretném ha emiatt megromlana a kapcsolatunk nővéremmel ..."
Már pedig rántottát nem lehet csinálni a tojás feltörése nélkül.
Ha nem vállalod a gyereket az a tesód személyes sértésnek fogja venni, de ez van.
"...lecsapják nekem mondván a "házasságuk romokban hever" és kettesben akarnak kicsit lenni..."
Mond meg, hogy ha ez így meg tovább a te kapcsolatod is romokban lesz.
Amúgy valszeg azért rossz a gyerek, mert a szülei így bánnak vele, tehernek érzik.
Nem ő tehet róla ne rá haragudj. :(
Minden esetere én a tesódat 2 hónapig nem engedném be a lakásba (párod hoz se), aztán elgondolkodhat.
Ne félj nem lesz tartós az összeveszés, hiszen neki nagyobb szüksége van rád mint fordítva. :)
Hát igen, ez sajnos tény és való, hogy lassan az én kapcsolatom megy tönkre tőlle. Egyébként Pistikével foglalokozva volt rendesen, tényleg mindig normálisan nevelték csakhát minden meg lett neki engedve, ami kellett megvolt és most el is várja. De mióta gondok vannak a házasságukban azóta sem a nővérem sem a férje nem foglalkoznak vele úgy.
Már gondoltam én is egy két jókor elcsattanó pofonra, de abból tudom hogy botrány lenne mert ők max a kiskezére ütnek.
Nővéremmel meg beszélni nem lehet tényleg erről, egyszerűen felkel és elmegy, vagy sírva fakad és arról beszél hogy ő már nem bír a kisgyerekkel meghogy így kivan úgy kivan. És sajnos a kizárás sem hat egyszer 2 hétig nem vettem fel sem a telefon és be sem engedtem őket, akkor leálltak pár hétre, de utána ugyan úgy kezdték előröl.
A probléma ott van, hogy a gyermek útban van! Sajnos úgy tűnik, hogy nemcsak neked, de a saját szüleinek is. Talán túl korán vállalkoztak a szülői feladatokra.
Ez a kicsi ember most 3 éves, vagyis a korai dackorszak kellős közepén jár, most próbálgatja a határait. Ez már eleve egy anyai idegrendszert tépázó időszak, de erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy a gyerek érzi, és tudja, hogy ő nem egy örömforrás, hanem egy felesleges kolonc a számára nagyon fontos felnőttek nyakán.
Mivel mindenki csak menekülne tőle, nem érzi a család szeretetét, melegét, ezért szörnyű lehet a bizonytalansága.
Ő még túl kicsi ahhoz, hogy elmondhassa, hogy nem kap elég szeretetet, törődést, odafigyelést. A bizonytalanság az, ami "rosszaságban" vetül ki.
Csak akkor fog megnyugodni, ha érezni fogja, azt, hogy őt akkor is feltétel nélkül szeretik, és elfogadják, ha éppen rosszalkodik, és hisztizik.
"...leálltak pár hétre, de utána ugyan úgy kezdték előröl...."
Na erről beszélek, tart kényszer szünetet, amikor jónak látod aztán a tesó utána kényszerből megbékél.
Másra nem tudja amúgy hagyni a gyereket időnként?
Vagy a szülőknek is lepasszolja?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!