Régen jobb volt gyereknek lenni?

Én ezektől a szentimentális sz@roktól hányni tudnék.. 14-15 éves kölykök osszák meg, akiket ugyan a Viva tévé nevelt fel, de mégsem annyira, mint a 13 éveseket, így verik a mellüket arra az 1 év korkülönbségre. Tök szánalmas, és hiteltelen, amikor a kis suttyók jönnek a "bezzeg az én időmben", meg a "ezek a mai gyerekek" dumával.

Az ilyeneket visszaküldeném oda, amikor a 7-8 éves gyerekeknek is keményen dolgozniuk kellett, azt ették, amit megtermeltek, és olyan szegények voltak, mint a templom egere.

Jobb volt a kertben játszva felnőni. Akkoriban tesómmal és az utcában lakó gyerekekkel együtt voltunk kb. 6-10-en.

Tök jó voltak az akkori idők. Nekünk jó gyerekkorunk volt.

A maiaké nem jó, sok a depressziós (bezárt kocka aki a TV számítógép rabja) gyerek is.

29N

Én arra emlékszem hogy mikor én voltam gyerek, simán leszedtem a kertből a gyümölcsöt, zöldséget, volt mikor féléretten is, soha nem volt semmi bajom. Játszottam a sárban, felmásztam a fára, és mégis itt vagyok. A mai gyerekek meg már: jajj mer elkap valamit, jajj mer leesik. Nem volt a biciklimhez fej könyök meg lábszárvédő, és igen, estem vele nagyokat, de túléltem és felnőttem.

Nem volt mobilom, sőt még arra is emlékszem milyen nagy szám volt mikor bekötötték az utcánkba a vezetékes telefont. Most meg már 2 perc nyugtom sincs még utazás közben se, mert mindig ír valaki.

Nem kaptam útonútfélem spam-et, reklámleveleket, nem akartak rávenni hogy nyertem ezt azt, de vegyek meg ezt azt. Biztos volt akkoris, de nem ennyi.

Nekem volt számítógépem már a kezdetektől mikor még éppen csak bejött, de nem ültem ott naphosszat. A barátaimmal élőben beszélgettem nem a facebook-on és volt tv játék, ugyan nem playstation meg xbox, de az előtt sem ültem napokat.

Lehet én vagyok a hülye, de én örülök neki hogy így nőttem fel.

Hát én is szoktam mondani, hogy de jó volt. :)

Fára másztunk, és onnan ettük a gyümölcsöt; biciklivel kalandoztunk (nem az aszfalton, meg kiépített úton, hanem az erdőben); lejártunk a tóra fürdeni, sőt még hintáztunk is a tó fölött egy fára kötött kötélen; bemásztunk kerítéseken elhagyatott házakhoz; épülő házakban játszottunk...

Nekem ez mind jó emlék, és örülök, hogy nem kellett azt figyelnünk, nem hívnak-e épp mobilon. :)

Meg, ha elmentünk táborba, akkor két hétig nem hallottunk a szülőkről, senkiről, legfeljebb képeslapot írtunk, mai általában később érkezett meg, mint mi...

Jó volt. :)

26/L

Hmm-hmmm

Egy dolog van amit talán egy kicsit sajnálok, hogy az emberi kapcsolatok nem szólnak igaz érzésekről és igaz gondolatokról. A legjobb barátod előtt is megjátszod magad és mindig a környezethez szükséges maszkot veszed fel, akárhova mész.

Szerintem emiatt lett más a dolog és nem amiatt, hogy manapság playstation meg mobiltelefon az ami régen a homokozólapát meg a kisautó volt.

Az emberi kapcsolatokat pedig csak az emberek tehetik rendbe, az nem függ attól, hogy ki mit birtokol.

Ha megosztottad, lelked rajta, te így gondolkozol. Én nem osztanám meg.

ha jön egy új generáció a régi mindig azzal jön, hogy "bezzeg a mi időnkben még nem volt ez meg az, meg mennyivel jobb volt" 30 éves vagyok és nekem a nagymamám mesélte kiskoromban hogy bezzeg nekik nem voltak játékaik, kukoricalevélből csináltak babát maguknak, stb stb nekem meg mennyi szép játékom van, lego, barbie babák, elemes autó "stb. szóval ez viszonyítás kérdése. fejlődik a világ és elkerülhetetlenek a változások.

én szerettem gyereknek lenni és tényleg vígan megvoltam laptop, mobiltelefon,LED tv, xbox nélkül, de hogy őszinte legyek szeretem ezeket a dolgokat, sokkal több lehetőséget adnak.

majd húsz év múlva a mostani fiatalok fogják aztmondani, hogy "bezzeg az én időmben nem voltak ilyenek. nekem csak xbox-om volt meg ps-em és mégis rohadtjól eltudtam játszani velük. stb"

fejlődik a világ:)