Volt már úgy, hogy csak egy kis lépés választott el egy szörnyű tettől? Mit tegyek, hogy ne durranjon el egyszer az agyam?

Unokahúgom állandó jelleggel sérteget, gyűlölködik, lenyúlta a pasimat is, de mindez nem elég, állandóan henceg azzal, hogy mennyi mindene van, az apja állandóan pénzzel tömi.

Direkt mindig felhívja a mamámat hogy megtudja mikor nyaralok ott hogy ő is akkor mehessen és szekálhasson.

volt már hogy megtéptem a haját, de persze én lettem leszidva... el akarnám felejteni a szemétségeit de ő nem hagyja. hazugságokat terjeszt rólam, állandóan azzal foglalkozik hogy tegyen keresztbe. ha megtudja hova megyek bulizni, megjelenik, hogy tönkretegye (nemegyszer vettem észre messziről és még léptem le időban, utána meg hallottam vissza, hogy direkt miattam jött oda stb.).

egy suliba járt velem(szerencsére most végeztem, ő 1 évvel alattam jár). kénytelen voltam hazudni arról melyik egyetemre megyek, nehogy oda menjen (csak rettegek hogy a jelentkezése előtt kiderül).

volt hogy annyira összevesztünk, hogy egy lépés választott el attól, hogy felkapjam az asztalról a kést és...

egyszerűen abból áll az életem hogy előle bújkálok, ha meg megjelenik akkor botrány van.

18/L