Hová lenne érdemes költöznünk vagy mit csináljunk, hogy tudjunk valahogy boldogulni?
30-as pár vagyunk 2 gyerekkel.
Párom szakképzett asztalos, jelenleg 160-180 ezret keres, de ehhez napi 10-12 órát dolgozik megállás nélkül, heti 6 nap. Teljesen ki van merülve, semmihez sincs már ereje és kedve, amikor hazajön. Szabira nem tud menni, mert ugyan elvileg van 20 napja, de nem adja ki a főnöke. Betegszabira szinte semmi sem jár, mert csak 4 órában van bejelentve. Más munkahelyeken sajnos ugyanez a helyzet, csak pepitában :(
Én rágom a fülét, hogy lépjünk le Mo-ról, de ő a hitelünkre hivatkozik, amit még 4 évig fizetnünk kell (jelenleg 110e Ft a törlesztő).
Sajnos nem beszél semmilyen idegen nyelvet, ez a másik érve ellene, na meg a gyerekek.
Szerintetek érdemes lenne megpróbálnunk?
Ha igen, vajon hová? Én szívem szerint vmi meleg helyre mennék, lehetőleg tenger mellé :) Ja, hogy bilibe lóg a kezem? :)
Ha nem, akkor itthon mihez lehetne kezdeni?
Ja én még gyed-en vagyok, elvileg visszavesznek a melóhelyemre, de nem tudom meddig és hogy a gyerekek mellett tudom-e vállalni a 8 órás melót, merthogy egyedül kell őket hordanom a bölcsibe-oviba, mivel a párom 7-17-ig dolgozik. Én ott max. 120-130-at keresnék. Sajnos nincs diplomám, de angolul beszélek valamennyire.
Szerintetek van esélyünk boldogulni is vagy csak túlélni?
Köszi a válaszokat!
válasza:
válasza: válasza:Sajnos hiába álmodsz a tengerpartról és külföldről.Ha nem tudott az ország nyelvét jól akkor semmi esélyetek hogy munkát kapjatok.Külföldön gyerekkel sokkal nehezebb az élet,mert nincs ingyen óvoda.
Mi kint élünk Angliában.Tudom mi megy itt kint,és tudom,hogy semmi esély nyelvtudás nélkül munkát szerezni.Arról nem is beszélve,hogy egy lakás bérlése(nektek már az kell ha négyen vagytok) nem olcsó mulatság.
Inkább otthon próbálkozzatok valamivel.Esetleg a férjed lehetne vállalkozó,vagy dolgozhatna más munkakörben..
De külföld felejtős ha nincs nyelvtudás.
válasza: válasza:Szia!
Szerintem menjetek olyan helyre ahol vannak magyarok is, pl. Ausztria. Ha már kint éltek könnyebb elsajátítani a nyelvet, és akkor Mo-hoz is közel lesztek. Így amikor csak szeretnétek, és időtök engedi át tudtok jönni. Vagy akár, ha határ közelében laktok valamelyikőtök átjárhatna dolgozni.
válasza: válasza: válasza:én a helyedben itt maradnék Magyarországon, közel sem vagytok rossz helyzetben
de, hogy a kérdésedre is válaszoljak, Ausztriába, esetleg Németországba lenne érdemes kimenni, de asztalosként a haladó nyelvtudás a legminimumabb, hidd el, és még így is nehézségei lennének,induló tőke nélkül pedig belevágni nagy felelőtlenség
kezdetekben pedig elvinné az összes pénzt a Magyarországi hitelfizetés mellett a a kis panellakáska heti ára
egyébként hidd el, hogy a külföldi országokban semmibe sem nézik a külföldieket, ott húznának le a munkaadói ahol tudnák
nem is beszélve a 2 gyerek elhelyezéséről, ami szintén nagyon drága
válasza:Köszönöm mindenkinek a válaszokat!
Igen, ha úgy döntünk, hogy lelépünk, akkor mindenképpen ráfekszünk a nyelvtanulásra.
Vállalkozóként sem keresne jobban, sőt! Egy asztalosnál nem úgy működik, hogy vesz egy szerszámosládát és egy behajtót. Több millió Ft-os gépek kellenek hozzá és egy azokhoz alkalmas műhely. Na meg olyan megrendelők, akik meg tudják fizetni, Mo-on meg ez nem nagyon jellemző. Amíg a barkácsáruházak pl. 20-30ezerért adnak egy szekrényt, neki az anyag nem jön ki annyiból. Na de mind1.
Más munkakör nem is jött szóba, mivel 12 éve dolgozik a szakmájában és amúgy szereti csinálni.
Olaszországra gondoltam én is, mert az nincs túl messze és amúgy is közel áll a szívemhez a nyelv és a déli mentalitás is :) Bár sajnos csak a filmekből ismerem, amikben valszleg kissé túl van idealizálva :) De amúgy is Valentino Rossi a kedvencünk!!! :))))
Bár ott is kezd kissé gáz lenni a helyzet. Ki tudja, mire kijutnánk talán még rosszabb is lenne, mint itthon...
Ausztria is felmerült, bár nekem a német nyelv annyira nem fekszik, de muszájból biztosan meg tudnám tanulni.
A mostani helyzetünk tényleg nem olyan gáz, de azért ilyen kilátások mellett nehéz optimistának maradni. Nem tudhatjuk, hogy a párom meddig bírja még ezt a fizikai megterhelést és ha ő összeomlik, akkor borul minden. Én egyedül nem tudom fizetni a hitelt és fenntartani is magunkat. Ha legalább nem lenne ez a CHF mizéria, akkor tudnám, hogy mire számíthatunk, na de így???? Egyre elkeserítőbb a helyzet és ennél szerintem csak rosszabb lesz...
Na meg ez a tipikus magyar pesszimista hozzáállás, a depressziós, idegbeteg emberek és a belőlük áradó állandó rosszindulat sem késztet az itthonmaradásra...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!