Miért félek annyira a házasságtól?

Nők, ki érti őket, de hogy még maguk se magukat... :D

Egyébként tényleg nem tudom, talán félsz az elkötelezettségtől, vagy attól, h véget érhet hamarabb mint szeretnéd. Találgatni fognak tudni az utánam következő hozzászólók is, de az igazságot magadban kell keresned.

29/F

Szerintem egyértelmű, sőt valószínűleg te magad is tisztában vagy ezzel: mint ahogy ki is fejtetted, gyakorlatilag az eddigi életed teljesen átszőtte az esküvő szelleme, és mindig része volt az életednek a tervezgetés.

Namármost: ha egyszercsak férjhez mennél, ez ugye megszűnne nem lenne több terv, katalógusnézegetés stb. egyszóval egy légvár összedőlne,ami elég biztos látszat volt eddig az életedben.

Arra viszont magadnk kell rájönnöd, hogy ezzel nemhogy boldog nem leszel, hanem egyenesen megbélyegzed a saját és a párod életét. Látod, volt egy remek kapcsolatod, és emiatt kiléptél belőle, gondolom hiába felejtetted el, a mai napig emészted magad emiatt, valószínűleg mert rájöttél hogy így nem lehetsz boldog, plusz felismerted hogy te szúrtad el anno, hiába találtál ki vmi mondvacsinált dolgot az akkor párodnak, de te akkor is tudtad és tudod az igazságot. A legjobb az lett volna ha leültök akkor ezt megbeszélni, lehet együtt kitaláltatok volna valamit, az akkori hibádból tanulva azt tanácsolom előzd meg a bajt, és vezesd elő ezt a dolgot ha úgy alakul, plusz próbáld meg ezt belátni, és talán megoldás lehet egy esküvőszervező képzés elvégzése, plusz hogy ez legyen a munkád, akkor ovábbra is szövögethenéd az álmaidat, csak nem a saját esküvődét hanem másét, egyébként ha ilyen sokat foglalkoztál vele biztos remek ötletid vannak, érdemes lenne kamatoztatni őket. :) Sok sikert, a fele már megvan: felismerted a problémát!

Hát én nem vagyok esküvőszervező, de teljesen ugyanígy vagyok, mint te kérdező. :( Azzal a különbséggel, hogy nekem ez az első kapcsolatom úgymond, 20 évesen jöttünk össze.

Lassan 5 éve lesz, hogy együtt vagyunk, meg is kérte a kezem ő már idő közben, de ráér még, ezt megbeszéltük szerencsére, tudja hogy valamiért mégis félek tőle.

Nem tudom, miért. Már ara is gondoltam, hogy talán a kapcsolatunkban nem vagyok elég biztos? Jobban mondva magamban, mert ő bármit megtenne értem és mindig mindenben támogat. :( Nagyon rossz.

És attól is félek, hogy ha véget vetnék ezért a kapcsolatnak, akkor meg nagyon megbánnám, mert így, enélkül meg jól elvagyunk, na meg fájdalmat sem szeretnék neki okozni, nagyon megviselné. És engem is, hiszen az életem része volt eddig.

Ha esetleg erre jársz, akár privátban vagy itt, esetleg tudnál kérlek írni, mi történt azóta?

Nekem is kell most egy alapos önismeretet tartani.

25N