Megéri emiatt felforgatni a barátságunkat?

Már nem az első eset volt, és most betelt a pohár azt hiszem. A szüleimről tudni kell, hogy ők azon az elven vannak, hogy kell lenni bizonyos megtakarított pénznek, aranytartaléknak, hogy, ha beütne a rossz világ, legyen miből élni.

Barátnőm ezt tudja, gyermekkorunk óta vagyunk a legjobb barátnők, szinte a családba tartozik, én is nekik. Így ő tudja milyen összegű aranytartalékunk van.

Az utóbbi időbe nem tudom mi lelte, tegnap elmentünk ő, én, meg mg pár csaj vásárolni. Sportcipőt nézett magának, került x összegbe, azt mondta rá drága. Én mondtam neki, hogy szerintem annyira nem, mert pont a napokban láttam ezt a cipőt a neten, és ott majdnem duplája volt.

Mire ő: "Könnyen beszél az, akiknek 30 milliós aranytartalékuk van."

Ez már a 3. eset volt, hogy ugyanez a társaság előtt forintosított.

Ezt úgy mondta, mintha sz@rnák a szüleim a pénzt, közben meg ő tudja a legjobban, hogy betegre dolgozzák magukat azért, amink van. Nagyon jól tudja azt is, hogy mi nem vagyunk azok a fajták, akik kérkednek a pénzel. Szüleim pl. sosem voltak külföldön, én igen, de ők még nem. Ha rám néznétek meg nem mondanátok, hogy picit tehetősebbek vagyunk, mert egyszerűen nem vagyunk ilyenek, nem járunk több tíz millás kocsikkal, nem járunk luxuséttermekbe, mégis ezt kapom tőle.

Ráadásként, nem először fordult elő, és MÁSOK előtt teszi mindezt.

Közöltem vele, hogy szégyellje magát, hogy ilyen helyzetbe hoz harmadszorra mások előtt, és ne merjen többé keresni.

Engem így neveltek, hogy nem kérkedünk azzal, amink van, mert ez a legcsúnyább dolog a világon, itt is csak azért forintosítottam, mert úgysem tudjátok ki vagyok! Ő meg úgy állít be mások előtt, mint valami elkényeztetett kis hülyét.

Pedig nekem a legnagyobb örömet az okozza, ha segíthetek a szüleimnek, pl. a főzést már teljesen átvettem anyutól és hasonlók.

Túlreagálom esetlegesen, vagy "megéri" emiatt foltot ejteni a barátságunkon?

21L