Nagyon okos, művelt apukám van. Emelett nagyon szigorú is... anyukám sem különb. Próbálnak "felkészíteni az életre"...Miért ilyen az apukám?

Nagyon okos, művelt apukám van. Emelett nagyon szigorú is... anyukám sem különb. Próbálnak "felkészíteni az életre". Mindig az van, amit ők mondanak, soha nem dönthetek egyedül, azt mondják, hogy hazudok, miközben büszkék kellenének legyenek rám. Pl. egy szituáció: Romániában élünk, és itt másképp van a felvételi, mint Mo-n. Egy néptánccsoport tagja vagyok, és lesz egy kiutazása pont két vizsga között: a román és a matek között. Ezért én úgy döntöttem, hogy ezt kihagyom, de apám folyton azt mondja, hogy én azért nem megyek, mert nem bírom ki a barátom nélkül pár napot, meg hogy ő azt gondolta, hogy "másabb a minőségem". És hiába mondom neki, hogy de a matek vizsga miatt, mert be akarok jutni a legjobb gimibe, amit ő gondol, az úgy van, és az a legrosszabb, hogy anyukám sem áll mellettem. Folyton tiltanak, este nem engedik, hogy találkozzak a barátommal, nappal se jó. Vagyis nappal jó, de nem bírják elviselni, ha minden nap... mindig veszekszünk, azt mondta apám, amikor mondtam, hogy az néptáncos társaságban kirekesztve érzem magam, hogy pedig "az agyad nemhogy átlagos hanem átlagon aluli". Én vagyok a legjobb tanuló, de mindig mindentől elveszik a kedvem. Mit csináljak? Kérlek segítsetek, mert nem bírom. Már folyton csak sírok...

Mellesleg 15 éves vagyok.