Túlságosan forróvérű vagyok, mit tegyek, hogy lehiggadjak?

Arra, hogy egy porszem vagy az Unirvezumban. Mivel az egész Föld nevű bolygó is porszem a világegyetemben, ahol olyan sok részecske van. Hát te nagyon kicsi vagy, és jelentéktelen. Egy csomó részecske az Unirvezumban körberöhög h te mit csinálsz, ha ideges vagy őket nem izgatja ha szomorú őket nem izgatja, ha csendes őket nem izgatja, ha hirtelen vagy őket nem izgatja, mert nincs jelentősége. Az Univerzum nagy. Végtelen nagy.

Na ez engem is érdekelne, mert az idegesség már a sírba tesz. És nem tudom kontrollálni, annyira fel tudom magam idegesíteni apró dolgokon is...

Eddig azt hittem a forróvérűség szexuális túlfűtöttséget jelent. Te inkább forrófejű vagy.

Jóga, nyugtató vagy egy jó nagy dugás. Ezek jó stresszoldók :))

Gondolom most éled kamaszkorodat. Mennyi idős vagy???? 12-18 között szerintem. Ebben a korban ez teljesen normális. Én legalábbis így gondolom. Saját tapasztalatból mondom ezt. Majd kinövöd. :)

Patikában, gyógynövényboltban lehet kapni különböző nyugtató teákat, próbáld ki azt. Vagy szokták még mondani, hogy szedj magnéziumot, de hogy őszinte legyek, ezek nem sokat érnek, ha magadban nem döntöd el, hogy mit akarsz. Állandóan veszekedni vagy nyugodt családi életet élni. A szavaidból azt veszem ki, neked nem jó ez így, változtatni akarsz rajta. Ez már haladás. De míg kamasz vagy, ez mindig elő fog jönni. Minden tinédzser könnyen felhúzza magát úgy, hogy szinte észre se veszi, hogy éppen leordította a szüleit. Idővel meg fog változni ez. A szüleidnek meg tudni kell ezt kezelni. De még azt tudom tanácsolni, hogy képzeld magad a szüleid helyzetébe, hogy mit érezhetnek akkor, mikor veszekszel velük. Ha igazán beleéled magad a helyzetükbe, szerintem fog ez javulni, de igazából ez a kor miatt van.

Azért ez nem olyan egyszerű, hogy csak úgy el döntöm nyugodt családi életet akarok vagy veszekedni. Mikor mondjuk anyám egy mondata is úgy fel tud húzni, hogy ha nem is szólnék vissza belül szét feszít az ideg! Próbáltam már nem szólni, vissza fogni magam, de belül érzem a dühöt. Ilyen esetben hiába szeretnék én nyugodt családi életet...és én már közel sem kamasz vagyok, de érdekes hogy akkoriban nem is voltam "ennyire" ideges típus...