Mit csináljak? Már remegek az idegtől.
Apámmal már kiskorom óta nagyon rossz a kapcsolatom, de az elmúlt 2 évben katasztrofális lett. Van egy hugom is, ő a kis kedvenc. Ő mindent megkap és 11 évesen akárhova akármeddig elmehet. Engem sehova nem engednek és mindenért ütnek-vernek. Már tegnap volt egy nagyon komoly vitám az apámmal ahol a szemembe mondta, hogy utál és, hogy én csak egy utolsó alkoholista g*ci vagyok. Akkor mutattam épp be a barátomat anyámnak és, és ő is a barátom előtt megmondta, hogy ugyan úgy néz ki mint én, tehát ő is egy alkoholista ember és szerinte 20 éves korában meghal. Na ebből egy még nagyobb vita lett és elmentem otthonról. Ma délután hazajöttem és amikor apám is hazajött egyből elkezdett ordibálni, hogy miért nem vagyok olyan mint a hugom. Én akkor neki mindent elmondtam, hogy mennyire utálok a családban már mindenkit és ne csodálkozzon azon, hogy sehova se megyek, ha nem enged és azon se, ha tönkreteszem magam miattuk. Itt tudni kell, hogy 4 évig pszichológushoz jártam és még most is kéne, de már nem érdekel senki és semmi. Aztán megütött és azt mondta, hogy ő nekem mindent megadott eddig amit csak szerettem volna (ebben semmi igazság nincs), de én mégis utáltam őt már kiskoromban is. Mondtam neki, hogy ez nem igaz és, hogy ő ezzel csak álltatja magát, aztán elmentem onnan. Most a szobám mellett lévő szobából beszél, hogy akkor mondjam meg neki, hogy mi kell nekem és mindent megtesz illetve megvesz. Mondtam neki, hogy nekem tőle már semmi nem kell, ha eddig is utált akkor ezután is utálni fog. Most azt mondta, hogy ahova tegnap hívtak oda elmehetek (itt csak az a bökkenő, hogy már nem lehet mert már elment az utolsó busz is ami odavitt volna) mert egy nagyon közeli barátom búcsú-bulija lett volna mert 3 évre külföldre utazik. Engem hívott meg először mert egészen kicsi korunk óta ismerjük egymást és mondta, hogy nagyon szeretné ha ott lennék. Volt még nagyon sok dolog amit apámnak elmondtam, hogy mit miért tettem és tenni fogok, de ő csak ütött és azt mondta, hogy megtesz bármit csak maradjak itthon. Persze közben mondta nagyon sokszor, hogy mennyire utál és anyám is megmondta párszor.
Most olyan szinten ideges vagyok, hogy a sírást nem bírom abbahagyni és már 2 órája remegek.
16 éves vagyok, tehát elköltözni még nem tudok, barátokhoz nem mehetek mert egyszer rendőrségi ügy lett belőle amikor apám akart hazahozni.
Mit csinálhatok? (Családsegítő ami itt van az egyenlő a 0-val, nemrég alakult még csak, de egy értelmes ember nem dolgozik ott. Voltam már párszor, de csak azt mondták, hogy járjak pszichológushoz és ismerik a szüleimet és rendes emberek)
Kedves kérdező,
a családban az idősebb gyereknek sokszor nehezebb a helyzete. Miért? utaltál is rá, hogy meglátásod szerint a húgod a kedvenc.
amit a 21:59 - 33 éves válaszában leír, azzal segíteni akar. Bármilyen nehéznek tűnik is, de csak akkor érsz célt a szüleidnél, ha nagyon nagy akaraterővel (és belső csönddel) felnőttebbként beszélsz a szüleiddel, mint amennyi idős most vagy. Mondjuk, gondold azt, hogy (miért ne), te most 33 éves vagy, és ezért teljesen higgadt tudsz lenni.
Apád szavai a szomszéd szobából:
"mondjam meg neki, hogy mi kell nekem és mindent megtesz illetve megvesz." - arra utal, hogy úgy érzi, valamivel túl lőtt a célon, és engesztelni próbál. Legyen a válaszod: Édesapám, megértést kérek tőled, ebben... ebben... meg ebben! Mert igenis, tudom, hogy szeretsz te is, csak a nagyobbról azt hiszitek, hogy neki nincs igénye - éppen hogy az apa szeretete az, ami a legjobban hiányzik neked - ugye?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!