Ez a viselkedést azt mutatja, hogy ki akarom őt sajátítani?

Ez nem kisajátítás :D

Szeretnél időt kettesben tölteni! Amit ahogy leírsz abszolút nem sikerül!

Átjáróház a párodék lakása! Én azért igyekeznék valami kompromisszumot kötni! MOndjuk kaput bezárni! Ha sütögettek akkor lehet normálisan is szólni hogy na megyek mert vár a barátnőm! És ezt venni kéne!

Jó hogy mikor együtt vagytok, nem gyalogol át rajtatok az egyik haverja!

Erre mondják hogy sz@rni se tud elmenni nyugodtan mert valaki rögtön kopácsol, vagy az ajtóban vár!

Nálunk is volt ilyen kezdetben, nem tudtunk egy napot, egy estét egymásra szánni, mindig volt ott valami haver. De ez már kicsit a páromat is zavarta. Úgyhogy, mikor egyszer én is szóvá tettem, hogy ez így nem jó, szólva lett a haveroknak, hogy: ne haragudjatok, egy kis időt szeretnénk kettesben eltölteni, olyan kevés alkalmunk van rá és hiányzik.

Vették a lapot, nem is sértődtek meg, azóta ritkultak a látogatások, de a barátságok ugyanúgy fennmaradtak.

ma 11:31

De igen. Más párok többet vannak együtt és szomorú, hogy ez nem természetes.

Mi sütünk kettesben szalonnát, kirándulunk, sétálunk, filmet nézünk, beszélgetünk, szórakozunk kettesben és akkor érezzük magunkat a legjobban, mert nekem is a férjem a legjobb társaság és neki is én.

De szoktunk a barátokkal is kirándulni, szalonnát sütni, bulizni, stb., mert persze velük is nagyon jól érezzük magunkat, de mi vagyunk egymásnak az első és igényeljük, hogy sokat foglalkozzunk egymással, sokat legyünk kettesben.

Mi, sokakkal ellentétben tényleg azért vagyunk együtt, mert nagyon szeretünk együtt lenni. Az a furcsa, hogy mások ezt furcsállják.

Hogy mit csinálj? Foglald el magad, találj egy hobbit és alakíts ki saját baráti kört. NE akaszkodj rá.

Ha ez a kapcsolat neked nem kielégítő ebben a formában, akkor hagyd el, és keress olyat, aki jobban hasonlít rád.

Nem lehetne megeggyezni egy időrendben?

Pl. a vasárnap mindig kettőtöké. Egy héten pedig 2 nap 1-2 órára fogadná a barátokat. Egy napot pedig velük tölt. A maradék idő pedig úgy is elmennek mással. Ha nem, akkor baj van...

Mellesleg mennyit érnek/jelentenek ezek az ismerősök?

Szia!

Itt nem kisajátításról van szó, hanem egy egész más problémáról: teljesen különböző személyiségek vagytok.

Én teljesen megértelek, nem nézném jó szemmel én se, ha a barátom így viselkedne, olyan típus vagyok én is, mint te, viszont szerencsére a szerelmem is ilyen.

Nálatok viszont ez máshogy van teljesen, mások az igények, szerintem ő olyan szinten közösségi ember, hogy ezt meg se értené talán, ha elmondanád, hogy ez bánt, neki valószínűleg ez a természetes. Attól függetlenül mindenképp beszéljétek ezt meg, mert lehet, hogy ő nem is sejti, hogy ez téged zavar. Persze az is lehet, hogy a megbeszélés után is ilyen marad, akkor viszont el kell döntened, hogy el bírod e ezt viselni, vagy nem. Ha vele maradsz, akkor alapvetően változnod kell, ha nem akarsz szenvedni, próbálj minél több időt a barátnőiddel, haverokkal tölteni, találj valami otthoni szórakoztató elfoglaltságot, biztos van hobbid, foglalkozz azzal is sokat, tanulj meg valami új dolgot, vagy csinálj bármit ami hosszabb időre leköt. És mindenképp mondd el neki, hogy oké hogy akár mindennap is találkozzon a barátaival, de rád is szánjon időt mindig, ha szükséged van rá, mert neked nagyon fontos, hogy kettesben legyetek! Ha ezt nem érti meg, akkor semmi keresnivalód mellette!