Beleolvasnátok gyerekeitek naplójába? vagy volt már példa arra hogy bele is olvastatok?

Én régen írtam és nevelőanyám bele is olvasott... Különösebben nem érdekelt, mert nem volt benne semmi kompromittáló. Ha én leszek anya, elképzelhetőnek tartom, hogy néha bele lapozok, a kíváncsiság kedvéért. Persze nem fogom utána leszidni, ha olyan van benne, ami nekem nem tetszik, csak úgy titokban lapozok bele, nem ellenőrzésképp. Ha pedig olyan van, ami veszélyes, vagy durva, akkor egy spontán beszélgetés alkalmával beszélek vele a témáról, de nem adom ki, hogy olvastam a naplójában, csak úgy általában megbeszéljük.

pl. ha olyat olvasok a naplójában, hogy érdekli a szex, akkor leülök vele és felvilágosítom mindenről, ilyesmi. Inkább csak egy támasz, hogy éppen mi jár a gyerek fejében, mi jó, mi nem.

Én nem vagyok még anya, de amikor tizenéves voltam, anyám beleolvasott a naplómba. Nem voltam soha rossz gyerek, nem hazudtam, nem ittam, nem drogoztam, nem jártam el bulizni, nem adtam okot rá, hogy ne bízzanak bennem. Beleolvasott, és borzasztóan éreztem magam miatta.

Undorító dolog beleolvasni valakinek a naplójába, akár a gyereked, férjed, akárkid. A napló a legszemélyesebb, legbizalmasabb dolog, és egy undorító féreg, aki beleolvas máséba. Soha nem fogok belenézni a gyerekem naplójába, de nincs is erre szükség, ha valaki képes úgy viselkedni a gyerekével, hogy ne legyen szükség titkolózásra és hazugságokra. Akkor nem kell aggódni se, ami miatt ilyen undorító dologra vetemedne az ember.

Nekem 10 éves koromtól kezdve olvasgatta anyám a naplómat. Akkor kerültem át nyolcosztályos gimibe, nagy váltás volt. Becsúszott pár négyes (!!!), közben megtetszett egy fiú a suliból -- a nagy "szerelem" persze csak abból állt, hogy ábrándosan nézegettem őt a sulifolyosón.

Ezt leírtam a naplómba, anyám elolvasta, és megszégyenített. Hogy én mit fiúzok (!), ahelyett hogy a tanulással foglalkoznék (kitűnő voltam, csak akkor kicsit több négyest hoztam éppen haza).

Iszonyú élmény volt, aztán kitaláltam különböző rejtekhelyeket a naplómnak, de sajnos még így is jó párszor előfordult, hogy elolvasta, ha figyelmetlen voltam. Általában csak sunyított, de veszekedésekkor rendszerint a képembe vágta, amit éppen olvasott. Borzasztó érzés volt, mintha meztelen lettem volna.

Közben leveleztem is (akkor még postai úton persze) számos lánnyal, még 16-17 évesen is, fiúkkal nem is akartam levelezni, mert későn érő típus voltam, és ők nem érdekeltek (csak plátói szinten). Egy-egy levelet is igyekezett elcsípni anyám.

Ma (26 éves vagyok) már csak ritkán írok naplót, és már nem élek a szüleimmel. De anyámnak megmaradt az a szokása, hogy nyomoz utánam. Most a közösségi oldalakon (iwiw, facebook) kutat utánam, van egy-két kamukaraktere, és azokkal nézeget engem, valamint az ismerőseimet. Persze sokat nem láthat, mert le van titkosítva, de akkor is zavaró, hogy az ismerőseim meg nem, és egy-két infót azért el tud csípni.

Egyébként nagyon igaza van annak, aki azt írta, hogy nem véletlen, ha a gyerek nem mond el semmit a szüleinek. Én se mondtam el 10 évesen, hogy tetszik egy fiú, nyilván sejtettem, miféle reakciót váltana ki belőle.

Egész kamaszkoromban utáltam az anyámat, megbocsátóbb csak egyetemista éveim elején lettem. Most is nagy indulatokat vált ki belőlem, ha ezekre az évekre gondolok, csak most már kezdem érteni, mért tette ezt anyám. Az, hogy értem, egyáltalán nem azt jelenti, hogy megbocsátottam neki és felmentettem őt. Csupán annyi, hogy jobban értem már, mi motiválta őt.

És hogy a kérdésre válaszoljak: SOHA nem olvasnék bele a gyerekem naplójába. Ezek után?! Frankón meg lehet ám utáltatnia magát az embernek a saját gyerekével, ha ilyet csinál.

26/N

szerintem alapvető bizalmi kérdés, hogy SENKI naplóját nem olvassuk el. sem a szülőkét, rokonokét, barátokét, párunkét, sem pedig a gyerekünkét. a családban csak én írok naplót, de még nem olvasta el senki tudomásom szerint. ha mégis megtette volna valaki, nagyon dühös lennék. a napló magánszféra, ami nagyon jól tud esni párkapcsolatban, szülőkkel való együttélésben, meg egyáltalán: mindig jó egy felület, ahova leírhatsz mindent úgy, ahogy szeretnéd, és ami nem fog neked visszaszólni/nem kért tanácsot adni.

15/L

Ha apukám tudná, hogy naplót írok akkor elolvasná. Nem egyszer kaptam rajta azon, hogy a gépemben kutatott a képeim és beszélgetéseim közt...

Haragszom rá és borzasztó dühítő is a dolog.

UHH...

Nekem olvastak bele... Nagyanyám! Mindenre kib@szott kíváncsi nem tud nyugton ülni a seggén egy percre sem!

Anyuékkal ha összevesztem is leírtam, leh.ülyéztem stb.. de a gáz annyi volt, (hogy így vissza gondolok rá) Akkoriban nem igazán jártam suliba, inkább fiúkkal lógtam történt egy-két dolog amit kicsit részletesebben írtam le, hogy "öregkoromban" ha visszalapozom miket fogok majd röhögni! Kivel, hogy, mikor, miért??? Nagyon-nagyon-nagyon részletes volt...

Nagyanyám meg habzó szájjal vitte anyámnak :D :D :D Hogy végig olvasta és milyen erkölcstelen vagyok, engem zárdába kell dugni, hogy majd az Istenhez vezető utat megtaláljam mert így pokolra jutok stb stb...

Anyám kikerekedett szemmel nézett rá kiröhögte, aztán jól leugatta hogy minek pörög, hagyja az Ő gyerekeit békén, a szexuális életemhez meg végképp nincs semmi köze!

Aztán anyám jött értem a sulihoz rá pár napra addig nekem fel se tűnt semmi, és elröhögte magát, hogy Te analfabéta... Ha naplót írsz legalább dugd is el!!! És legközelebb ne legyen ennyire részletes, és ha nem járok suliba akkor eltöri kezem-lábam hogy ne tudjak csavarogni!

(A tankönyves szekrényemben volt leghátul legalul... Ezt tényleg csak kutatva lehetett megtalálni...)

Aztán rá pár hétre jött nagyanyámnak egy olyanja hogy megkérdezte hogy mi az a 69-es... :D Elmagyaráztam neki... Azt az arcot fotózni kellett volna!!!

Öcsém szerencsére mindig benne van hogy ugrassuk egy kicsit mamánkat, szoktuk neki mondani, hogy na valld már be hogy Ti is ugráltatok ám a szénakazalban a helyes fiúkkal... A válasz rá csak annyi hogy mások biztos de Ő sose neki eszében nem jutott volna hogy a szexet másra is lehet "használni" mint gyerek csinálás...

Most hogy már van egy fiam 16 hónapos jókat röhögök rajta... Sose olvasnám el a kis titkait, nem aláznám meg így, és nem akarnám elveszíteni a bizalmát ilyen hülyeségért... Rég rossz ha így kell majd tájékozódjak!!!