Azért együtt maradni valakivel mert nem csinál semmi rosszat?
Sok év után szakitottam párommal,mert már nagyon untam hogy soha semmit nem csinálunk,semmi izgalom,semmi szenvedély,csak a megszokás,meló-haza-vacsi-alvás,hétvége végig itthon,csak nagy hiszik árán mentünk bármerre és akkor sem volt jó soha semmi neki.És ugy általában is csak a panaszkodás ment,holott rengetegen irigyelnék (jó meló,szerető szülők,és rám se volt panasz).
30 alatt vagyunk,gyerek nélkül,pár dobozzal megoldott volt a költözés,hazaköltözött a szüleihez.
Egyik 40 feletti kolléganőm azon sápitozott hogy de nem is csinált semmi rosszat szegény,meg fogom bánni.
Ok,semmi rosszat nem csinált,de jót se.
Csak azért együtt kellett volna maradnunk mert elmosogat meg nem jár kocsmába?
N
válasza:Próbálkoztatok változtatni a helyzeten?
Vagy nem akart változni?
A silány hétköznapokba persze, hogy bele lehet unni.
Ez tény.
válasza:Hozzátéve hogy a kolléganő férje semmit nem csinál otthon,semmi közös program,csak a 20hoz közeli gyerek és a megszokás tartja őket együtt
Én nem szerettem volna erre a sorsra jutni,probáltam megmenteni ezt a kapcsolatot,de ehhez 2 ember kell.
válasza:na hát ilyen ember mellett énse tudnék megmaradni... attól hogy elmultatok 20évesek még nem áll meg a világ, el lehet menni szórakozni, moziba ide oda stb. ez dob a kapcsolaton. de rohadt idegesítő és unalmas ha nincs pezsgés csak a monoton 7köznap...
a kollégádnak ehhez semmi köze, nyilván nem lát bele a magánéletedbe, nem is baj!
Lehet h 2ember szereti egymás, de attól még nem árt együtt vagy olykor külön elmenni erre-arra. Tönkreteszi a kapcsolatot az egyhangúság és az unalom
válasza: válasza:Szia!
Szerintem bátor és jó döntés volt szakítani, sok boldogságot a jövőbeli életedhez, biztos megtalálod a hozzád illő férfit.
válasza:Szerintem csak a kulturált problémamegoldásra és együttélésre alkalmatlan emberek szakítanak minden szarért. Ha már valami nem 100 csak 99% akkor egyből.
A párkapcsolat nem fogyasztási cikk, mint egy grillsütő, ami elromlik és akkor javítás helyett kidobjuk a szemétdombra, hogy másikat vegyünk. Persze egyszerűbb megfutamodni és olcsóbb dolog egy kapcsolatot a kukába dobni, mint mélyreható beszélgetéseket folytatva megoldást keresni.
Itt egy cikk, amit javasolnék elolvasni.
Pont azt fejti ki, hogy reálisan(!) és nem idealistán kellene viszonyulni egy párkapcsolathoz.
ÚGYHOGY IGEN!!! EGYÜTT MARADNÉK és megbecsülném, értékelném, tisztelném a kapcsolatomat és a partneremet. Nem csak magamra gondolnék. Ja és nem felejtenék el: BESZÉLGETNI!!!
Kb 1 éven át kértem először szépen finoman,majd kevésbé szépen,majd csúnyábban veszekedve is hogy változtassunk,mert nem birom se a bezárságot,se az unalmat,se a panaszkodást (még egy hamar beváltó piros lámpa miatt is 10 perc káromkodás járt).
De semmi nem érdekelte,ugy volt vele hogy ugyse hagyom el.
egyszer meg is jegyezte,hogy "összetehetem a 2 kezem olyan férfiért mint ő"...
hát én nem elégedtem meg azzal hogy nem kocsmázik,meg nem mászkál el,és képes házimunkára...
Nem egyből dobtam a kukába a kapcsolatot...nagyon sokáig probálkoztam,beszéljük meg,változtassunk,nem ilyen volt ő,de nem érdekelte...
ez már nagyon messze volt a 99%-tól is...
válasza:Tedd csak fel a mércét olyan magasra, amilyenre csak tudod.
Majd megtapasztalod mi is az élet!
-,-'
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!