Négy évet kellene várnom, hogy élőben is találkozhassunk. Ugye senki nem várná el, hogy én addig ne randizzak valakivel?

a nagymamám 3 évig várt a nagypapámra, amíg ő orosz hadifogságban volt (azaz nem volt levelezés sem, csak ritkán), igaz, akkor már jegyben jártak. Nekik megérte, több, mint ötven évig voltak házasok.

de a mai világ már nem ilyen.

Hát, ahogy én most érzek valaki iránt, akivel nem lehetek együtt, talán nekem is kell várnom 4 évet. Vagy többet. De mást nem is igazán tehetek, mert 1: Őt szeretem, 2: szerintem az életbe többet nem találok olyan férfit, akit tudnék úgy szeretni, ahogy Őt. Alább meg nem adom, mert azzal csak 2 embert szivatnék: magamat, meg a másikat.

Szóval, várok. Ja, és nálam nem biztos sem az idő, sem a végeredmény.

"a nagymamám 3 évig várt a nagypapámra, amíg ő orosz hadifogságban volt (azaz nem volt levelezés sem, csak ritkán), igaz, akkor már jegyben jártak. Nekik megérte, több, mint ötven évig voltak házasok.

de a mai világ már nem ilyen"

Ugyanez igaz volt az én nagyszüleimre is. Viszont a kérdező esete egész más, ő látatlanba várhatna az illetőre.

4 évet??? Hol él az a pasi, a Holdon?

Nagyon hasonlo a sztorim, félelmetesen hasonlo cipoben jar(t)unk ( ha gondolod, irhatsz privit) , én majd egy évet vartam, igaz, nem nagyon tudtuk, ez mi is pontosan , és az utolso pillanatban fujtunk viszakozot.. Ennyi idot belefecsérleni egy netes ' romancba' , ami ki tudja, hogyan "csapodik le " a valosagban, mar megbocsass, vagy nagyon batornak kell lennetek, vagy nagyon orultnek.. Vagy mindkettonek..