Miért nem stabil kapcsolatba, stabil háttérrel szülnek a mai nők (nagyon sok)?

Én ugyan nem szültem még, de neked nem tök mindegy, hogy mások mit csinálnak? Ti figyeljetek oda a pároddal a védekezésre aztán tervezgessetek. Ne érdekeljen más.

Sok felelőtlen van, akinek egy fillérje nincs, de csinál 3-4 gyereket, utána meg megy az önkormányzatba segélyért, meg sír a Fókuszban, hogy nem tudja etetni a gyerekeit, vagy odadobja a nagyszülőknek, hogy neveljék ők. A másik fele meg, hogy sok ismerősöm pár hónap járás után már terhes lett a fiútól, utána meg előjöttek a gondok. Többször láttam, hogy meglett a gyerek, és minden megváltozott: kimutatta a srác az igazi énjét, mert nyilván pár hónap alatt nem lehet valakit kiismerni. Verekedni kezdett, állandóan a haverokkal lógott. Ez pl. kiderülhetett volna, ha várnak pár évet a gyerekkel. És csak normális anyagi helyzetben kellene gyereket vállalni, és annyit, amennyit valaki el tud tartani. Nem kell hozzá milliókat keresni, de egy felelősségteljes, gondolkodó felnőtt ki tudja számolni, hogy telik-e egy gyerekre (kaja, ruha, pelenka, stb.), vagy nem.

Szia,hát nálunk is becsúszott az első gyermekünk,akkor párom 32 én 26 éves voltam.Egy éves kapcsolatban jött a baba és örülten szerelmesek voltunk.Igen,lehetett volna jobban védekezni,de így történt és ennél jobb nem is történhetett volna velünk.Azóta a nagylányunk nyolc a pici két éves.Igaz,hogy mindketten stabil anyagi háttérrel,biztos és jól fizető munkahellyel rendelkeztünk,saját lakással (igaz családi segítséggel),szóval nem a semmibe jött a gyerek.Szerintem a becsúszott gyermek kategória azóta van mióta világ a világ és egy anyának szörnyen nehéz az abortusz mellett dönteni,de ezt természetesen csak az érti,aki maga is került már hasonló helyzetben.Gyanítom,hogy te még nem,hiszen akkor nem írtad volna ki a kérdést.Egészen 26 éves koromig azt hittem,hogy ilyen téren tökéletes vagyok,velem ilyen sosem fordulhat elő és szégyen ide, szégyen oda,de a mai napig nem tudom,hogy mikor fogant a gyermekem.Tudom,hogy a mi történetünk szépen végződött,de erre semmi garancia nem volt előre és akkor az általad említett csoport tagjai lennénk.

Én 27 leszek, párom van,de sos etudni mit hoz a jövő, lehet 5 év múlva már nem leszünk együtt, egyenlőre úgy néz ki, hogy anyagilag nem tudunk gyereket vállalni és a mai világot nézve úgy érzem, sose leszek anyagilag stabil.De ha erre várnék akkor sose lenne gyerekem, pedig nagyon szeretnék.Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, h. kap olyan munkát amivel milliókat keres, na meg a párválasztás sem olyan egyszerű, hisz lehet 1-2 évig jól megvan az ember aztán kiderül nem ő az igazi. A szülim amikor mi születtünk anyagilag jobban álltak,aztán a rendszerváltás után elkezdtek elszegényedni, mégis felnőttünk és lehet jelzáloghitellel a fejünk felett,de van hol laknunk,és van mit ennünk.Inkább szülök egy gyereket,mint h. "gazdagon" egyedül éjem le az életem és haszontalannak érezzem magam.

Statisztikailag pont, hogy nem ez a jellemzőbb, más kérdés, hogy az ismeretségi körben ez másként lehet néha.

Azért mert a mostani fiatalok abba születnek bele, hogy szülj gyereket nyugodtan, otthonról sose kerülsz el, amint megvan a gyerek, te mész bulizni, a szüleid majd gondját viselik. Nekem is van két női ismerősöm, 20 és 22 évesen szültek. Az egyik egy egyéjszakás kaland után, a másik meg azért volt együtt a palival, mert szeretethiánya volt, ők is szétmentek. Megszülték a gyereket, de szinte folyamatosan bulizni mennek, életükben nem melóztak egy napot se, mert majd a szüleik adják a pénzt, meg kapják ezt azt a támogatást...

Soha nincsen garancia a jövőre nézve. Ismerek nem egy párt, akik a hirtelen teherbeesés hatására kapták össze magukat, házasodtak össze, teremtettek egzisztenciát, és most teljesen normális és kiegyensúlyozott családban élnek. Meg olyanok is vannak bőven, ahol már adott volt minden, a gyereket is tervezték, mégis elromlott a házasság, és most anyuka egyedül nevelgeti a csemetéket.

Sok mai féfi gyenge.