Miért zsarol anyám ezzel?

Azt írtad, hogy falcolod magad és a végén, hogy "Nem tudom, hogy mondjam meg neki mert ha mindig ezzel jön akkor még jobban árt nekem." Nem zsarolna, nem lenne mivel.Tudod, hogy a falcolás nem jó dolog, azt is hogy a zsarolás még jobban idegsít és árt neked.Őszintén, volt értelme a vágásoknak??A szerelmed azt mondta utána, hogy szeret?Nem!Vagy anyud megértette, hogy szegény kislányom összevágtad magad?Nem!Bocsi az őszinteségért. De elsősorban magadban kellene tisztáznod dolgokat és jól érezni a bőrödben magad, és nem hozni magad olyan kellemetlen helyzetbe amibe kerültél.Azért gondolkozz el azon, hogy a vitáitok miből vannak?Nézz magadba és gondold végig, ha ezt vagy azt nem mondod nem teszed, lehet nem is lenne vita.

A másik, hogy anyud nem tud téged meglefelőlen kezelni, sőt inkább a kialakult helyzetet.Beszélgetnie kellene veled akár pszichológushoz vinni, mert hidd el az sem szégyen, sőt néha tud segíteni, mert neki legalább elmondhatod.De ez egy példa.Anyukádnak be kellene látnia, hogy a gyermekének nincs megfelelő eszköze ahhoz, hogy önállóan feldolgozza, a problémáit.És ez amúgy nem normális.Neked kellene hozzá közeledned és elmondanod, sőt akár le is írhatod részletesen egy levélven neki, hogy mi a gondod, és segítsen neked, mert egyedül nem tudsz megbirkózni a gondjaiddal, ami amúgy lehet anyukásnak nem is akkora gond, hisz neki más problémái vannak mint neked, korosztályból fakadóan is.

De az sem megoldás, hogy Te vágdosod magad, ami amúgy nem egészséges lelkivilágra vall.Gondolja csak arra, amikor elmegy melletted egy anorexiás, csont bőr ember, vagy egy full alkoholista aki reggel 9 kor az árok szélén fekszik és azt kérdezed, hogy hogy lehet így élni, normális ez , miért csinálja?Ettől nem lesz munkája, vagy nem lesz pasija, sőőőt.De amúgy meg hidd el van olyan aki rosszabbkor járt Tőled, hány ember van akit nem utasított el az elején a nagy szerelme, hanem kihasználta és megcsalta, vagy kigúnyolta mások előtt, vagy éveket pazarolt rá és nem érte meg mert egy szemétláda aki verte, de sorolhatnám......

Kedves Kislány!

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen dolgozzuk fel lelki problémáinkat. Legtöbbünknek biztosan szüksége van ilyenkor egy másik ember támogatására. Jó esetben az anya az első. Én is anya vagyok, biztosan megrázna, ha látnám, hogy a gyermekem kárt tesz magában. Fel sem foghatom édesanyád hogy hogy nem mondott és nem tett semmit. Meg sem kérdezte hogy mi bánt kislányom? Szoktatok beszélgetni? Ha ő nem foglalkozik veled, beszéld meg a problémáidat a barátnőddel. Nem lehet, hogy csak anyukád figyelmét akarod felkelteni? Dehát azt nem így kell! Apukáddal milyen a kapcsolatod? Tőle félsz?

Sajnos szülőnek lenni nehéz. Kivált manapság. Attól hogy valaki szül egy gyereket, még nem lesz egyből olyan okos, vagy lelkileg olyan mély, ahogyan a gyereke godnolja. Felnézünk anyukánkra: igen, tőle jön a táplálék, az élet, ő a szeretet... stb. De az a helyzet, hogy ő is csak egy ember. És legtöbbször fiatal, tapasztalatlan, és valószínüleg ő sem kapott sok szeretetet az övéitől, azért nem tud mit továbbadni. Apukáddal azért fenyeget téged, mert ő maga nem tud mit kezdeni a helyzettel. Valószínüleg apukád sem tudna többet mondani, mint hogy jól összeszidná anyukádat, mondván hogy rosszúl nevelete a gyereket, rád is üvöltene egy sort, és azzal kész. MERT NEM TUDJÁK, honnan is tudhatnák, látod mi is itt ahányamn vagyunk, annyi félét beszélünk.

Tehát valóban, mint már válaszolta ezt neked itt valaki, ültesd le, mintha őú volna a gyerek. Kérdezd meg: A te anyukád milyen volt hozzád? Szigorú, Kedves? Megbeszélt veled mindent? Mire tanított. Eleinte anyukád valószínüleg zárkózott lesz, nem fogja előtted a nagymamádat rossz színben feltüntetni, de egyszercsak sikerül, és őszintén elmond mindent magáról. Akkor már barátok lesztek. Megbeszélitek együtt, hogy mi hiányzik, mire vágytok

Nekem is ehhez hasonló dolgom volt úgy egy fél évvel ezelőtt.Csak nekem a suli miatt. Vagdostam magam és sajnos van ami mai napig meglátszik.+Nekem pont akkor vette észre anyum amikor épp csináltam.A reakciója nekem furcsa volt, elkezdett nevetgélni és össze vissza beszélt.Akkor még nem értettem de anyum akkor teljesen kikészült és nagyon ideges volt(még titokban sírva is fakadt).Másnap bejelentette, hogy irány a pszichológus mert ő ezt úgy érzi nem tudja kezelni.Ami egyébként nagyon jót tett.Én neked is ezt javaslom.

Anyud szerintem ezt azért csinálja, hogy ne tedd ezt magaddal.Szerintem fél és magatehetetlennek érzi magát.Mondjunk tényleg nem kéne ezzel fenyegetőznie.Beszélj vele, és tanácsold a pszichológust neki.Ha te is úgy érzed, hogy nem bírod tovább.Csak jobb lehet hidd el.

16/L