Akkor most egyáltalán nem kell megházasodni?

A házasság tartós elkötelezettség,és nem lehet könnyen felbontani.

De ma inkább csak a szexre épülnek a kapcsolatok,egymás hibáit nem viselik el. Ezért jobbnak látják sokan,hogy csak együtt élnek,amiből könnyebb kilépni.

A nők egy része azzal vigasztalja magát,hogy neki ez is megfelel . Közben pedig alig várják,hogy a barátjuk feleségül vegye őket.

Megváltozott a társadalom, nem kötelező, mint az "ősidőkben".

Anno a szülők állták a lakodalmat (ha jól tudom), ma már nem mindig így van, nincs pénz. Elválni is sok pénz, sokan így állnak hozzá, hogy mi lesz ha elválunk?... stb.

Legalábbis én ezt hallom a korombéliektől és a 10-15 esetleg 20 évvel idősebbektől.

22/N

Az ősidőkben (néhány eonnal ezelőtt) az volt az erre vonatkozo tanacs: 34 eves korod elott ne hazasodj!

(Az a szellemi/erzelmi gyerekkor vege ugyanis.) Az utolso 5000 evben a haboruk es ehinsegek miatt alakult ki a korai halandosag, es ezert kellett korbban ragyurni a kovetkezo generacio letrehozasara. Hat, ez tortent szerintem, es bizonyos szempontbol most kezd visszaallni a regi rend.

EA

A válasz írója 64%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:39

A mondandód első részével egyet értek. Jóval könnyebb kilépni egy ilyen kapcsolatból bár nem csak szexre épül vagy nem mind.

De nem általánosítanék, hogy minden nő vágyik rá. Én nem, imádom a párom, ő életem szerelme ettől függetlenül megkért kétszer és egyszer sem mondtam igent. 12 éve vagyunk együtt.

nincs egészen igazad. ha létezik durvább, mint a válás, akkor az az élettársi vagyonközösség bírósági megszüntetése, szóval ilyen szempontból mindegy, sőt...

kérdésre: én 27 évesen mentem férjhez, lehetett volna előbb is, így jött ki, de nem bántam meg, nem maradtam le semmiről. szerintem nem életkor, inkább élethelyzet és érettség kérdése, kinek mikor alkalmas.

Nekem valahogy nem meggyőzőek az élettársi kapcsolatban élők érvei: mit számít a papír, stb...

Szerintem meg ha valaki bízik a kapcsolatában, akkor nem menti ki magát a hivatalos elkötelezettség alól. Sokkal több olyan érv szól az élettársi kapcsolat mellett, hogy miért egyszerűbb szakítás esetén... Akkor pedig milyen kapcsolatról beszélünk, ha eleve úgy építjük fel, hogy minél könnyebben fel lehessen bontani?

Én is azt gondolom, hogy nem egy papíron múlik a boldogság, de én hivatalosan is ki fogom mondani, hogy kit választottam páromul.

Kedves 20:46-os válaszoló! (EA)

Érdekes felvetés,amit írsz! Ezt olvastad valahol vagy magadtól gondolod? Lehet,hogy ez egy tudományos felismerés,ami alapjaiban változtatja meg a világot?Most ezt komolyan kérdezem.

Vége lesz végre ennek az őrületnek,hogy mindenkit arra buzditanak,20-on évesen kötelezze el magát és szüljön,illetve hogy a 40 körül szülő nőket leöregezik? És nem fogom magam végre csodabogárnak érezni,hogy 30 évesen se házasságra,se gyerekre nem vágyom? Mert még félig én is gyereknek érzem magam( érzelmileg).Kérlek irj mert ez a téma tényleg érdekel!

30/N

én pl egyáltalán nem szeretnék házasodni. nem akarok sem jogi, sem anyagi közösségben élni senkivel.

az esküvőktől meg a hideg ráz. akár 100 fős, akár 2 fős a buli. nekem az olyan szentimentális enyelgés. én valahogy képtelen vagyok kimondani azt, h valakivel a sírig együtt leszünk, mert ha nem, akkor megszegtem egy nagyon komoly ígéretet, ami után nehéz újra normálisan a tükörbe nézni.

gyereket mindenképpen szeretnék, de azt is inkább 30 éves korom tájékán, egyelőre éretlennek érzem magam hozzá.

most 23 éves vagyok, építem az imidzsem, a karrierem, megismerem a világot, és önismeretet gyakorlok. szeretnék felelősségteljes, normális anya lenni, hogy a gyerekemből értékes, kiegyensúlyozott ember legyen.