Minek születnek ilyen hulladék emberek?

Ne légy buta, és ne légy paranoid.

Miért nevettek rajtad?

A külsőd miatt? Miért, ki vagy, Quasimodo? Sisak nélküli Darth Vader? Vagy az öltözködési stílusod miatt? Zoknit hordasz szandállal? Túl kövér vagy, vagy túl sovány? Ezeken lehet változtatni.

Esetlen hülyén viselkedtél? Motyogsz magadban? Tarzanosat játszottál a kapaszkodókon?

Ha racionálisan végiggondolod, van-e tényleg, amin nevethettek volna?

Persze, hogy könnyű elfutni, de megéri? Úgy jött le, hogy férfi vagy, akkor meg pláne nem szabad elfutni :) Senki sem szereti a gyávákat.

(azért írom ezt le ilyen "gonoszul", mert az önbizalomhiány nagyon gyakran abban manifesztálódik, hogy az egyén meg van győződve róla, hogy mindenki őt nézi, és rajta nevetnek, holott nem ez a valódi helyzet. Nekem is volt ilyen korszakom.)

"Ez tény, agyturkász pedig nem tudna ilyesmikkel mit kezdeni."

Halálom ez az "agyturkász" szöveg.

Ha tényleg zavarna ez a helyzet, és akarnál rajta változtatni, akkor tennél is valamit a dolog érdekében, nem pedig azt bizonygatnád, hogy milyen sz*r neked. Attól még soha nem lett jobb senkinek, hogy bebizonyította vadidegeneknek, hogy milyen rossz is neki. Attól viszont már igen, hogy minden lehetséges módon megpróbált segíteni magán. Ebbe beletartozik az is, hogy elmész pszichológushoz. Nem biztos, hogy ez lesz a megoldás, de lehet, hogy igen. Persze az önsajnálat ezerszer kényelmesebb.

Részletek a linkelt blogból:

"Van egy számomra nagyon KEDVES egyetemista BARÁTOM."

"végtelenül TEHETSÉGES, ÉRTELMES, kifejezetten KELLEMES MEGJELENÉSŰ fiút láttam"

"SPAKLVAL VAKARHATTA VOLNA LE magáról a SZEBBIKnek mondott NEM KÉPVISELŐIT."

"NINCS GOND a modorával."

"Volt olyan, mikor EGY NAP NÉGY CIKKE is kint volt AZ INDEX FŐOLDALÁN."

"REMEK RIPORTOKAT készített, NOVELLÁKAT írt"

"írt egy könyvet. Bár kissé komor, de NAGYON JÓ A TÉMA is, A STÍLUSA is"

"TELE VAN SZERETETTEL, együttérzéssel."

Elvileg "közkedvelt" személy vagyok, de rólam még soha sem írtak ennyi pozitívumot. Meg kellene köszönnöd a bókokat az "ismerősödnek", ahelyett, hogy ellenséges lennél vele szemben. Egyértelműen pesszimista vagy, nem akarod észrevenni, hogy tehetséges vagy és szeretnének, ha hagynád. Egy embernek egy élete van, a helyedben kihasználnám. Sz@rd le a bunkókat, írj, szórakozz és találkozz az említett esettanulmány írójával is. A családod próbálja lehúzni az önbizalmad, rendben, de a blogból is kitűnik, hogy a a közeli ismerősök igyekeznek támogatni.

Nem, én nem gondolom, hogy ilyen kishitű lenne. Inkább még nagyobb figyelemre vágyik, és ezt úgy próbálja elérni, hogy sajnáltatja magát, hogy sokan felkapják a fejüket és dicsérgessék. Nagyjából a legjobb adottságokkal rendelkező személy, amit ismerek, hát inkább meghagyom az együttérzésemet azoknak, akiknek valóban szükségük van rá.

Ha ezt a kérdést nem azért írtad ki, hogy a hiúságodat legyezgessék, akkor pedig fordulj pszichológushoz, mert tényleg probléma van veled. Azt gondolod, az egész világ körülötted forog és mindenki ellened esküdött össze.. a valóság az, hogy nem történik veled semmi olyasmi, ami mással ne esne meg, csak épp valótlan tartalmat képzelsz az események mögé. Amiket leírtál, még ha kiragadott példák, akkor is nap mint nap előfordulnak az ismeretségi körömben és velem is, és mégsem fordult még meg egyikünknek sem különösebb jelentőséget tulajdonítani neki. Önbizalomhiány vagy mániákus pesszimizmus, válassz hogy szerinted melyik vagy, és fordulj vele orvoshoz. Nem az egész világgal van baj.. csak a fejedben van valami rosszul kalibrálva.

Azt se bánnád ha elcsapna valami? És mire fől? Azért hogy a végén tényleg azok győzzenek akik téged bántottak?

Minden ember önmagában egy külön világ, nem az a lényeg mások mire tartanak hanem az hogy Te minek tartod magad és mi mindent akarsz elérni az életbe. Ne hogy azt gondold hogy a mások jobban érzik magukat, nem ők csupán jobban képesek a képmutatásra-tele vannak félelemmel, kishitűséggel, bizonytalansággal még önmagukon belül is. Csak jobban tudják titkolni.

Ne másoknak akarj megfelelni csak is önmagadnak. az ember belevetett ebbe a világba és ki kell harcolni a jussát azért hogy elérhessen valamit. De ha eléred minden nehézség ellenére az maga a siker a boldogság és elégedettség. Ez a élet célja, hogy azt a szellemet ami benned van azt tökéletesítsd, azt a tehetséget ami benned van kihasználd.

Feladni pedig kishitűség és butaság, hisz az ember csak egyszer élhet igaz lehet most nehéz de a holnapután még sok csodálatos dolgokat tartogathat számodra úgy a munkád terén, mint szerelem terén és csodálatos utódaid ha születnek. Igaz nem könnyű mindig az élet és bizony az emberiség egy elég fárasztó két lábon járó barom, de Te mindenkinél többnek tartsd magadat és magasról tegyél erre a hülye emberi világra amely soha nem lesz más, se jobb, inkább kapard ki belőle a saját gesztenyédet és nevess ezen az örült világon.