Minek születnek ilyen hulladék emberek?
Mint én. Elzavartam a fenébe az összes képmutató haveromat és ismerősömet, töröltem magam minden közösségi oldalról, egy ideje undorodom az összes embertől...azt se tudnám elképzelni, hogy családom legyen valaha. Nem érdekel senki és semmi, beleuntam a diktatúrába - népbutításba, ami itt zajlik, azt se bánnám, ha hirtelen elcsapna valami és hat láb mélyre tennének.
Kezdetben az őseim csesztettek, majd minden egyes iskolában (az egyetemig) a tanáraim, osztálytársaim hogy milyen szánalmas vesztes vagyok, és jé...a gép kidobott egy autista, balfék lúzert. Mindent feladok egyhamar, sose volt kedvem élni. Azért lettem nyelvszakos, hogy elhúzzak erről a porfészekről, viszont annyiszor kaptam meg, hogy úgyse fog sikerülni, hogy erről is lemondtam.
Van akinek a halál lehet az egyetlen kiút?
Ember! Azt se tudják, kiről van szó benne.
Amellett ez igen jellemző mindazokra, akiket gyerekkorukban mindig csak kritizáltak.
Most úgy zártam a suliban is a félévet, hogy hármast kaptam és a prof közölte, hogy takarodjak el a szentséges egyeteméről, mert olyan vagyok, mint egy mélynövésű kosaras, aki sose fogja elérni a palánkot, bárhogy kapálódzik. :)
Szóval lehet, hogy azt is abbahagyom.
Nagy erőkkel tanultam a tárgyára, hogy annak ellenére, hogy nem vagyok belőle túl jó, ne tudjon megbuktatni. Más tanár is azt csinálta, hogy 3x átszámolta, mert hihetetlennek tartotta, hogy négyest kaptam.
Egy harmadik meg kérdezés és a papírra nézés nélkül beírta az egyest, úgy kellett kijavíttatnom, hogy ez nem annyi. Jó hely a felsőoktatás :)
Húha!
Ezért most tuti haragudni fogsz, de szerinted megoldás a hiszti? Mert most hisztizel.
A kérdésben úgy utalsz magadra, mint lúzerre és autistára (tudod, mi az autista egyébként?), ugyanakkor a szavaid mögötti jelentésből süt a felsőbbrendűség-érzés. Panaszkodsz az "esettanulmányra", ami egyébként egy rendkívül pozitív írás rólad, de még ugyanabban a mondatban linkeled. Miért? Azért, hogy lássuk, mennyire gonosz az ismerősöd, vagy azért, hogy lássuk, ki vagy?
Neked nem a halálra, hanem pszichológusra van szükséged. Abból a cikkből őszintén szólva nekem nem az jött le, hogy szerencsétlen nyomorék vagy, hanem egy érdekes, potenciálisan szimpatikus művészféle, aki keresi magát.
A tanárok pedig úgy kezelnek, ahogyan előadod magad. Metakommunikatíve.
19:26,
Én is egyetemista vagyok, szóval nem kell magyarázni, milyenek az ottani oktatók, épp azért írtam, amit írtam. :) Egy egyetemen hatványozottan fontos az, hogy ki hogyan adja elő magát egy vizsgán.
(Épp azért, amit írtál, hogy ott felnőttek képzése zajlik, nem pedig hajlékony lelkű gyerekeké.)
Igen...ránézésre szimpatikus vagyok, egyszer-kétszer le kellett már szállnom közlekedési eszközről, mert olyan feltűnően röhögtek rajtam.
Elfutni könnyebb. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!