Lányok/nők! Ti hogyan viselkedtek, ha szakítani/válni akartok?

Nagyon rosszul érzem magam, félek, aggódom, 30 fölötti férfi vagyok. A párom 30 éves, 13 éve vagyunk együtt. Soha nem lépett félre egyikünk sem és a lány nem is az a típus. Voltak nehezebb időszakaink, de sosem veszekedtünk nagyokat, talán ha 10-15 alkalommal kaptunk jobban össze, akkor sokat mondok, ez kb 1db/év. Ezek is inkább a kapcsolat első-második évében. De egy 4-5 napja olyan furcsa lett. Mindent megcsinál, ennivalót készít, stb, csak kissé fagyos. Ha megkérdezem mi a baja, akkor a mostanában sűrű fej és gyomorfájásra panaszkodik. Ez valóban rossz lehet neki, alig bír enni, mert hasmenése lesz azonnal, stb. Volt orvosnál is, kapott gasztroent beutalót. Ha többször rákérdezek, hogy mi a baja, akkor is kitart emellett, ha nyomatékosabb vagyok, akkor meg azt mondja, hogy ne kötekedjek vele. De valahogy nem olyan, mint korábban. Nem viccelődik, nem úgy beszélgetünk, este nagyon korán lefekszik, reggel korán megy dolgozni. Az meg külön nagyon fájt, hogy vasárnapra bevállalt egy csereműszakot, én unalmamban elmentem bringázni és arrafelé is jártam. És nem láttam a kocsiját ott, ahol parkolni szokott. Felhívtam azzal, hogy nehogy ellopják vagy ilyesmi. Ő azt mondta, hogy a közeli bevásárlóközpont előtt hagyta, mert reggel bement oda. Én alapvetően soha nem voltam sem féltékeny, sem bizalmatlan, de körbenéztem és nem volt ott az autó. Bár ő este nagyon őszintének tűnően mondta, lehet, hogy tényleg csak benéztem a parkolót, nem is szeretnék ízléstelen gyanúsítgatásba kezdeni.

Csak nem tudom, mit tegyek? Erőlködjek, fosztorgassam, és még lehet, hogy hülyét is csinálok magamból és rosszat teszek a gyanúsítással és a kérdőre vonással vagy valóban lehet, hogy csak nincs túl jól és amíg kivizsgálják, meggyógyítják várjak? De valahogy félek, hogy mi van akkor, ha mégis rámunt, csak nehezére esik beismerni? Mondjuk előjele nem nagyon volt, 3 hónapja munkahelyet váltott, egy ffi kolléga van, akit kedvel, de én többre nem gondolnék. Valahogy nagyon rosszul érintene. Őt is féltem egy ilyen krízistől, mert azt tudom, hogy nem voltam közömbös neki és csak 13 évet eddig együtt töltöttünk. Én pedig szeretem, vele szeretnék megöregedni, de ha ez nem jön össze, nagyon távol áll tőlem a mocskolódás is meg a megalázkodás is. Szerintetek mi lehet itt? Nem akarom túlspilázni, mert lehet, hogy csak tényleg nem érzi jól magát.