Honnan tudom/érzem azt, hogy elfogadtam a döntését?

Én mikor hasonló cipőben jártam úgy sikerült elindulnom ennek az elfogadásának az útján, hogy örültem az ő boldogságának. Ezt úgy értem, hogy a kapcsolatunk végén éreztem, hogy valami nagyon nem stimmel, tudtam, hogy vége lesz. Már úgy álltam hozzá, hogy nyilván egy harmadik fél, de legalább ő boldog, még ha nem is velem. Annyira szerettem, hogy ezzel a tudattal, hogy legalább ő boldog sikerült elengednem. Nem mondom, hogy könnyű volt, de sikerült. Próbáld meg te is valahogyan innen megközelíteni a dolgot.

Konkrétan a kérdésedre válaszolva pedig, igen mikor már nem nagyon gondolsz rá, nem reménykedsz, nem nagyon álmodozol kettőtökről, akkor vagy már teljesen túl rajta, és engedted el őt.

Légy erős, és kitartás!