Elmondjam a feleségének, hogy prostihoz jár?

Úúúú... :S Hát én a feleség helyben nagyon szeretném tudni!!! Inkább fájjon az igazság, minthogy hülyére legyek véve, és prostizzon a férjem. :(

A tesóval beszélhetsz, de ő úgyis meg fogja tiltani, hogy elmondd a feleségnek!

Én tartanék attól, hogy ezek után megromlana a testvéreddel a viszonyod. Jóban vagytok?

Nem is tudom mit tennék... Én nagyon jóban vagyok a testvéreimmel, így biztos meg tudnám velük beszélni a dolgot, de beleszólni nem nagyon szólhatok a dolgaikba. Viszont a feleségnek meg úgy elmondanám... csak hát... pfúú... ez nehéz ügy! Nem lennék a helyedben!

Legalább csak egy lyukhoz jár, megrakja fizet és el van rendezve, nem valami rendes kapcsolata van szerelemmel, meg "majd elválok" meg ilyenekkel.

Amúgy az egy dolog, hogy te azt látod, hogy jé a szép kedves felesége, de az ágyban nem fekszel köztük, szóval nem valami sokat tudsz arról mi van köztük.

Egyik az, hogy semmi közöd hozzá, másik meg ha elmondod mindkettő téged fog utálni, a tesód azért, mert "mekkora görény"-nek tart majd, a nő meg azért, mert mindig a rossz hír hozóját végezték ki, ha egyáltalán elhiszi nem azzal jön, hogy biztos csak be akarsz kavarni, meg de szemét vagy. Tapasztalat.

Nem értem, miért kéne a feleséged tesvérének elmondanod hogy a testvéred örömlányhoz jár? Honnan jön a gondolat?

Én tudom a választ, arra lennék kiváncsi te tudod e magadról mi késztet arra hogy ezzel egyáltalán foglalkozz?

Picit segitek hogy meglásd ebben a sztoriban a saját hibád: "Van egy testvérem, aki már jó ideje házas. Nagyon jóképű, sikeres, intelligens. Van egy gyönyörű felesége."

Vajon miért szeretnél itt a testvéred ellen tenni? Miért kéne vele beszélned és miről? Szeretnéd elérni hogy ne menjen dugni? De miért? És ha mégis megy nnak ellenére hogy szóltál neki akkor mi lesz a büntetése, átveszed tőle a gyönyörü asszonyt?

Végülis mi foglalkoztat ebben a sztoriban annyira, hogy ide még kérdésként is kiírd?

16:52, te aztán ne menjél pszichológusnak...

Engem is foglalkoztatna a kérdés, mint minden normális embert. Ahogy azt sem szeretem tétlenül nézni, ha belerúgnak egy kóbor kutyába.

Bennem akkor is felmerülne a kérdés, hogy szólnom kéne, ha csak egy ismerősöm lenne és nem a sógornőm. Hányni tudnék azoktól a sunyin lapító cinkosoktól, akik miatt ilyesmit éveken, évtizedeken tud művelni az ember a másik emberrel.Bele tudom képzelni magam a másik ember helyébe és rettentő megalázó helyzet az ilyesmi egy nőnek.

Te csak hallgass gyáván ilyen helyzetben, én tudom hogy szólnék. Mindkettejüknek.

Uhh, hát ez hatalmas dilemma.:S

Ha nem mondod el a feleségének, a tesód valószínűleg továbbra is eljár majd k*rvázni, ami semmilyen szempontból nem lenne jó.

Elmondani viszont azért nem kéne, mert (1) nem a te dolgod, (2) lehet, hogy félreértettél valamit és (3) benne van a pakliban az is, hogy a felesége nem hinne neked.

Sőt, még az a lehetőség sem jó, amit a többiek vázoltak fel, ergo hogy beszélj a bratyóval. Ebben az esetben meg az a gáz, hogy ha netán igazad lenne és a tesód mindenképp titokban akarná tartani a dolgot, te meg kitálalnál a feleségének, egyből rájönne, hogy te nyomtad fel és jó eséllyel egy életre megromlana a viszonyotok. Sehogy sem jó ez.:/

Talán még a harmadik alternatíva lesz a legjobb - legalábbis én azt választanáma helyedben.