Titeket nem idegesít, ha a családtagjaitok belesznek a kajátokba?

Nálunk anyuval és férjemmel, ha kérünk egymástól (tényleg egy harapásnyi kenyér, ilyesmi...) akkor szoktuk egymásnak adni, de!!!- én adom, nem ő nyúl bele. Ha látom, hogy nekem is épp hogy elég lesz, akkor szólok neki, hogy bocs, de nekem is be van osztva.

Egyszer nagybácsim evett bele a kajámba, megcsináltam, neki akartam állni, még elmentem sóért, fordulok meg, látom, hogy épp belenyúlt. Visszamentem, letettem a sót, és annyit mondtam, -jó étvágyat- és otthagytam. Még neki állt feljebb, hogy ő csak megkóstolta. Én pedig az ő szavaival éltem, hogy : amit elkezdesz, azt fejezd is be. Otthagytam, nem tudom, mi lett a kajával, az étvágyam is elment egy időre.

Mikor még otthon laktam, volt olyan, hogy apám a tányérom felett átnyúlva beleevett a savanyúságomba. Hát én az ilyenektől hülyét tudok kapni, a barátnőm meg, akinek meséltem, csodálkozott, hogy náluk ez mindennapos, mert az ebédlőasztaluk kicsi, 2 főre jut egy savanyúságostányér.

Volt, hogy expasival kajáltunk. Kérdeztem, mennyi krumplit süssek, kér-e belőle, azt mondta, nem. Megsütöttem egy adagot magamnak, leültem enni, egyszercsak az utolsó falatot kikapja a tányérból, "csak megkóstolom!" felszólalással. Azt hittem, hirtelen felindulásból megölöm...

Nagyon nem szeretem az ilyet. Egyrészt annyit szedek a tányéromra, amennyit meg szeretnék enni, másrészt gusztustalannak tartom a másik tányérjában való turkálást.

"Joey kajájából nem eszünk!"

Én is kb. így vagyok ezzel ;)

Joey nem ad a kajájából...

Nálunk suliba volt egy rendkívűl pofátlan csaj, ha valaki melegszendviccsel jött vissza a büféből, akkor odaállt mellé, kitátotta a száját, és mondta, hogy: ááááá!

Velem nem csinálta meg, de akárhányszor láttam ezt, felment bennem a pumpa. Utálom a kunyizást.

Zavar, persze, de ami még jobban, ha nézik, mit eszek. Ne bámuljanak már, utálom.

Ja, meg metrón, meg héven, mikor kinézik az ember szájából. Tudom, tömegközlekedésen nem illik, de mikor rohannom kell, van, h a tejeskv-pisi-fogmosás-öltözés is alig fér az időmbe (fél 6 után kelek), nemh még egy reggeli. És csak azért meg nem fogok 5-kor felkelni.

Ha kajás, akkor vegyen egy kiflit, de ha kér, eskü adok neki, csak ne bámulja ki a számból, mert azt rühellem.