Melyik típusú ember szimpatikusabb nektek? (Leszögezem, egyikbe sem tartozom, de ez a két típus fellelhető a környezetemben, és nemigen kedvelik egymást. ) (? )

én a 3 egyvelege vok. :D az elsőből a feledékeny, ami nem jellemez (az életben Soha nem felejtenék el találkozót, főleg ha számomra fontos emberrel van, mindig pontosan megérkezem, v. előbb, ha nem tudok jönni, előtte üzenek).

2-es régen volt igaz rám, mikor még nem tudtam, milyen jó bulizni, és félénk voltam.

3-as annyiban igaz, hogy a külsőm nem ilyen raszta piercinmges, fültágítós-tetkós, hanem szeretek csinos lenni :D...eléggé hangadó vok, de csak azokat bántok meg, akik a barátaimmal szemetek.

a legjobban az 1-eseket bírom. van pár 2-es haverom, de mellettük nem tudok pörögni, így kissé unom őket.

3-asok közül is van haverom, de a nagyon bunkózókkal nem állok szóba.

20/L

Attól függ, milyen szempontból, milyen helyzetben. Mindegyik típusnak van értékes és nehezen tolerálható oldala.

Egy példa, csupán az eddigi tapasztalataimból:

1. Érték: jó hangulatot csinál, ki lehet vele kapcsolódni, általában az ilyen emberek ragaszkodóak és őszinték;

Hátrány: alig lehet komolyan venni, nem lehet rá számítani, nem lehet rábízni dolgokat, saját magáról sem tud gondoskodni, nem hogy másokról.

2. Érték: az ilyen emberek gyakran nagyon ragaszkodóak, megbízhatóak és elfogadóak tudnak lenni mások iránt;

Hátrány: unalmas mellettük az élet, nem csinálnak nagyon semmit, gyakran őket is gyámolítani és bátorítani kell, hogy nyissanak a világ felé.

3. Érték: lendületesek, határozottak, és ha elég intelligensek hozzá, akkor jó irányban is tudnak hatni másokra azzal, hogy meg tudnak oldani helyzeteket, ki mernek állni a saját érdekeikért, de azon keresztül mások érdekeiért is.

Hátrány: gyakran megosztják a társaságot, választásra késztetik az embereket, hogy mellette vagy ellene forduljanak.

Vagyis mindhárom típus lehet szeretni és nem szeretni. Nekem is van mindenféle ismerősöm, de ha békére vágyom, akkor nem a 3-ashoz megyek, ha szórakozni szeretnék, akkor nem 2-eshez, ha pedig valami komolyabb tervem van, akkor nem az 1-eshez.

24f

Az 1-es típushoz kicsit közelít apám. Nagyon szétszórt, mégis magas beosztásban dolgozott, felelősségteljes munkakörben. Mindig próbálta kompenzálni, takargatni ezt a hiányosságát, de többnyire vicces anekdotaként élnek a bénázásai.

Egyik kedvencem volt, amikor nagyon le lettem tolva, mert a tanárok panaszkodtam gimnáziumban, hogy elfelejtem a házit, felszerelést. Apámtól kaptam egy fejmosást, majd néhány nap múlva szülői volt, ahová valamilyen dokumentumot bekértek a szülőktől. A gimnázium 80 km-re volt otthonról. Apám odaért, végigtapogatta a zsebeit, a homlokára csapott, hogy jaaaa, megvan!...otthon, az íróasztalon.. Kocsiba vágta magát, hazarepesztett, majd vissza. Két gyorshajtás értesítő jött másnap, nem kevés büntetésről. Viszont néhány hétig nem merte felhozni a "de szétszórt vagy, lányom" témát :)))