Helyes-e hazudni, ha megkímélhetem vele a szeretteimet, és idővel már amúgy sem számítana?
Képzeljétek magatokat a helyembe: 20 éves egyetemista vagyok, akinek a gimi éveiben minden összejött, kitűnőre érettségiztem, kaptam emlékeket meg díjakat, meg minden, szóval na, elég nagy májer voltam. Az orvosira felvételiztem, fel is vettek.
És azóta eltelt egy év.
És gondok vannak.
Egyszerűen nem szoktam meg a gimi alatt, hogy seggelni kell. Iszonyúan nehezen tudok tanulni, gimiben elég volt, ha jó agyam volt hozzá+tanultam valamicskét, mert rámragadt.
De itt...
Most úgy állok, hogy a legfontosabb vizsgám, az anatómia nincs meg, pedig már mindenki úgy tudja a családból, hogy megvan. Amúgy orvoscsaládban vagyok (nagyapa, apa, idősebb testvér). Tanultam, és haladtam is az anyaggal, de vizsgaidőszak végéig nem fogok végezni vele, viszont lenne még egy lehetőség: nyár végén vizsgakurzus formájában. Tudom, hogy akkor menne, ha nem, legfeljebb végzek az egyetemmel, viszont addig nem akarok senkinek sem csalódást okozni. Meg a barátnőm sem szeretném, ha aggódna miattam.
Nagyok az elvárások, és egyelőre még nem tudtam felnőni a helyzethez, itt sajnos túl önállónak kellett lennem, de amúgy tudom, hogy képes lennék rá. De addig is, minek mondjam el az igazat, ha lehet, hogy nem is lesz szükség rá? Ha most beismerném, azzal megbélyegezném magam, mindenki sajnálna, haragudnának is rám, meg egész nyáron aggódnának, hogy el fogom cseszni.
Nem szeretek hazudni, de úgy érzem, most kénytelen vagyok.
Nem helyes, hazudni sose helyes.
Azért elmesélem az én történetemet:
Világ életemben jó eszem volt nekem is. Kimagasló tanulmányi eredményeim voltak és ehhez nagyon jó ész is társult. Keveset tanultam, de ha figyeltem órán nem volt problémám az eredménnyel. Szintén ötösre érettségiztem, majd következett a technikus képzés. Na itt jött az általad felvázolt változat. Le kellett ülni magolni. Amire én nem vagyok képes. Úgy gondoltam, hogy majd a tanárok is rájönnek, hogy az nem tudás, ha valaki valamit magol. Hirtelen fordult a kocka. Az osztályból azok akiket átlökdöstek az érettségin, azok lettek a nagy királyok, mi pedig a senkik. Persze voltak akik megtörtek és beálltak a magolók táborába. Én voltam az utolsó aki tartotta magát ahhoz, hogy ez nem tanulás. Félévkor úgy meghúztak mint a huzat. Tudtam, hogy egy világ omlana össze otthon mindenkiben. Szüleim büszkék voltak arra, ha esetleg valamiért becsúszott egy rosszabb jegy esetleg egy intő, mert látták, hogy azért én is gyerekből vagyok :) Azt meg úgyis tudták, hogy akkor 200 %-on tanulok tovább, hogy kijavíthassam. Szóval félévi vizsgákon meghúztak. Ezt tudtam, hogy nem néznék el mosolyogva. Agyaltam, hogy mi legyen. Én is a hazugság és az igazság között vaciláltam. Leírtam az elején, hogy nem szép dolog hazudni, én mégis a hazugság mellett döntöttem. Megfogadtam magamnak, hogy az év végi vizsgán a félév nem fog tükröződni. Kijavítom. nem tudják meg, amiről nem tudnak az meg nem fáj. Így tettem és így is lett. Azóta se tudja senki.
Ja azt szeretném elmondani, hogy németet kellett magolva tanulni.
hallgass, és tanulj! :) nincs szükséged arra, h mások idegeskedjenek körülötted. teremtsd meg magadnak a nyugodt környezetet, és menni fog :)
én ebben az esetben nem tartom rossznak a hazugságot.
Egy az egyben ugyanebben a helyzetben vagyok, valahogy megéreztem, hogy ezzel kapcsolatos a kérdés. Nekem is van egy embertelen szigorlatom, ez hiányzik már csak az államvizsgához, hetek óta csak efelett ülök, de nem jutottam a végére, úgy meg nem megyek be vizsgázni, mert itt nem lehet mellépofázni. Ugyanígy ősz elején fogom megcsinálni én is és végigseggelem az egész nyarat jóformán. Én a helyedben bevallanám az igazat: enyhén szólva fel fog nekik tűnni, hogy folyton az asztal felett ülsz, mert tudom, hogy az anatómiát sem lehet másképp megcsinálni. Ne hazudj, mert nagyon rosszul fogod magad érezni. Bocsi, de gondolom tisztában vagy vele, hogy a nyarad már így is el van cseszve a tanulás miatt, ne fokozd azzal, hogy még a bűntudat is rág. Következő félévben meg tanulj folyamatosan és a húzós vizsgákra már szorgalmiban kezd el a felkészülést.
Sok sikert mindkettőnknek!!!
Hasonló helyzetben vagyok. Én egyetemet fogok váltani, viszont a szüleim nem tudják a valódi okát. Utálok hazudni, de ha most elmondanám az igazat mindenki rosszabbul járni.
Szóval ha meg tudod oldani, hogy ne tűnjön fel otthon, hogy egy csomót tanulsz nyáron akkor ne mond el. Ha viszont úgy gondolod észrevennék, akkor jobb ha az igazságot választod.
Sok sikert! :)
Bocs, hogy ezt mondom, de azért jó tudni, hogy ennyien utazunk egy csónakban.
Mi vagyunk a lusta zsenik. :D
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!