Van így értelme az életemnek?

Nem biztos hogy van, mivel lehet magának az életnek sincs értelme. És? Igazából nem értem a kérdést. Erre nem tud válaszolni senki semmit, maximum nyugtatgatni hogy rendbe jön minden stb. Lehet rendbe jön. Lehet nem.

16 évesen eldöntheted kivel maradsz. Maradj akkor apáddal. Azt nem lehet?

javaslom h nézd meg a fűrész mind a 7 részét.esküszöm most nekem segített ,jobban érzem magam egy kicsivel.:D

Nos én csak 15 éves voltam mikor a szüleim elváltak és ott hagytuk az addigi életünket anyával.A barátaim és a sulim is ott maradt.De nem bántam.Mert minálunk mindennaposak voltak az üvöltözések anyáék között, néha még verekedésbe is torkollott és nem volt jó érzés erre hazaérni, tudni,hogy megint balhé lesz otthon mint mindig.Mikor elköltöztünk, az első dolog ami feltűnt az a nyugalom....a béke... a csend.Na peresze új barátokra is leltem a suliban.Miután meg elkezdtem dolgozni örültem a pénznek de ne felejtsd,hogy azért meg kell dolgozni, oda kell figyeli a munkádra,korán be kell járni, jöhetnek a ki nem fizetett túlórák,ki tudja mikor lesz szabadnapod...lehet hogy lesz pénzed de nagy felelőséged is,hogy nehogy kirúgjanak.Nem fenékig tejfel az élet felnőttként sem.No meg nem győződ fizetni a számlákat, intézni az adóbevallást,mosni, főzni,háztartást vezetni...Én ha tehetném gyerek lennék.Nekünk sem volt sok pénzünk, gyakran azt se tudttuk hogy mit eszünk-e holnap mert nem volt kajára pénz,de nem volt rajtam akkor se annyi nyomás mint most,hogy megálljam a helyem.

Visszatérve az elözzőre csak ne légy emos mert jobb is lehet ezzel a változással az életed.Az igazi barátok a távolsággal sem tűnnek el az életedből.Aki még is az nem is kedvelt annyira.Inkább élvezd,hogy nem a te nyakadban van a mindennapok felelőssége és gondja.Te csak tanulj,és igyekezz jobb életett teremteni felnőtt korodban magadnak.