Hogy esne, ha nem kapnál semmit a párodtól születésnapodra?

Pofára.

Nagyon rosszul esne,és volt is már rá példa.Én mindig valamivel meglepem,nem nagy dologra kell gondolni,pld.imádja a somlóit,meg a gyümölcstortát,szülinapján mindig saját készítésűvel lepem meg.Nagyon édességfüggő,ezért még a kedvenc csokijaiból szoktam összerakni néhányat.Figyelem mindig az elejtett mondatait,és mindig tudom,hogy mire vágyik.Ő meg kérdezi,hogy honnan tudom mindig,hogy mit szeretne?Hát onnan,hogy figyelek Rá..Nekem is nagyon jól esne ha figyelne Rám,és néha meglepne olyan dologgal,amire nagyon vágyom.Sajnos ez fordítva nem működik nálunk,mert vagy elfelejti,vagy letud egy "isten éltessennel".

Most elnézést minden olyan pasitól akire ez nem vonatkozik! De az a helyzet, hogy a pasik nagy része nem érzi ezeket a finomságokat... Ha azt mondjuk nekik, hogy ne vegyenek semmit, akkor ők így is cselekednek. Lehet a barátod tényleg komolyan vette a kérésedet és valóban azért nem vett neked semmit, mert nem akar téged a közelgő saját szülinapja miatt költségekbe verni-hisz te írtad, hogy még nem dolgozol, nem vagy nagyon eleresztve pénzzel. Egyébként karácsonykor mi volt, akkor megajándékoztátok egymást?

Megtörtént Rosszul esett.

23:42 vagyok.Az a gond,hogy ha már most ilyen a barátod,valószínű ilyen is fog maradni,14 év házasság után sem tudja a férjem soha,hogy mire vágyom.

Rosszul esne, mert nem azon van a hangsúly, hogy mekkora ajándék, hanem a gesztuson, meg a figyelmességen, hogy eszébe jutottam, és már jó előre készült valamilyen aprósággal. Bár a legtöbb pasi tényleg ennyire egyszerű, hogy ha azt mondják nekik, hogy nem kell semmilyen ajándék, akkor nem is lesz semmilyen ajándék, hiszen mi azt mondtuk, hogy nekünk nem kell. Ha pedig kell, akkor miért nem azt mondjuk, hogy de igen, legyen ajándékozás. Hát bonyolult az biztos :). Mindenesetre azért nem az összes pasi ilyen. Egyszer volt egy olyan barátom, akinek szintén semmit nem jelentett az ajándék, se a szülinap, sem pedig a karácsony. A meglepetés pedig pláne semmit. Én mindig igyekeztem valami személyre szabott dolgot készíteni, vagy venni; nem nagy értékben, nem is az volt a lényeg, de mindig eltaláltam és nagyon örült neki. Visszafele ez már sehogyan sem működött, pedig igazán jól esett volna. Szóval maximálisan megértelek. A jelenlegi barátommal ilyen probléma nincsen.

Akkor sem értem,hogy ha még azt is mondjuk,hogy "ááá,nem kell semmi",akkor nem gondolják úgy a férfiak,hogy mégis csak jól esne nekünk?Főleg,hogy ők kapnak valamit.