Mi a véleményetek az ilyen helyzetrôl, van valakinek tapasztalata?

Nagyon becsülendő hogy ennyire fontos neked a családod és az anyagi háttér!Csak nem szabad elfelejteni hol van a határ!

Én is sok mindent nem kaptam meg anyukáméktól,mert mi is szerényen éltünk,de mégis mindent megvettek amit a pénztárcájuk engedett,és itt vagyok,felnőttem!Akkor persze rossz volt,és irigy voltam a többiekre,de így vissza gondolva jobb ez így,mert így volt APUKÁM!

Én ha babás leszek,természetesen az előzőek miatt én is mindent meg akarok majd venni a gyerekemnek,de az ezerszer becsülendőbb és fontosabb lesz hogy apa kiránduljon velünk,játszon a picivel,tanítgassa,és a legfontosabb hogy a velem törődjön!Nem a kuka elvitelén a hangsúly,se nem a vasaláson,hanem az hogy mivel fáradt vagy csak beesel az ágyba és ennyi!Gondolom nem túl sokat tudtok beszélgetni,nyilván nem éltek aktív szexuális életet stb stb!Ennek hiánya pedig igen komoly vitákat szül!

A mai világban elég nehéz a kettőt össze hozni,hogy pénz is legyen meg családi élet is de muszáj hogy a család Család maradjon,ne csak egy pár személy akik egymás mellett élnek,nem egymással!...

24/L

Bizony, sokan örülnének ilyen felelősségteljes családfőnek. Számtalan "apuka" lézeng kényelmesen, munka nélkül, és még csak nem is igyekeznek azon, hogy munkahelyet keressenek. Gondolom azért Neked is van hétvégéd és szabadságod, amit fel tudtok használni arra, hogy kényelmesen nyaralva tölthessétek együtt a szabadidőt, és mondjuk egy nyaralás, vagy hétvégi kirándulás alkalmával ne azt kelljen számolgatni, hogy megehettek-e egy fagyit, vehettek-e egy-egy lángost, esetleg beülhettek-e egy vendéglőbe. Biztos vagyok benne, hogy a már megszokott anyagi biztonságot sem adná fel szívesen a feleséged, ha megtapasztalná milyen az, mikor nem elég a pénz egyik fizetéstől a másikig. Gondolom az sem vállalná az egy éves gyerek mellett szívesen, hogy ő maga is rákényszerüljön a munkába járásra. Viszont így, hogy otthon van egy gyerekkel egész nap, kényelmesen elláthatja a háztartást, foglalkozhat a gyerekkel, és mivel az anyagiak megengedik, kikapcsolódni is eljárhat, mint pl. a babaúszásra. Nem is értem, miért kellene még otthon Neked is besegíteni, ha csak ez a feladata?

Persze megbeszélhetitek, hogy feladod az egyik munkahelyed, hiszen így legalább Te sem készülsz ki annyira még idő előtt. Kérdés az, hogy a feleségednek mennyivel lenne jobb úgy, hogy bár többet vagy otthon, de a pénz sosem lesz elég, vagy elmehet ő is dolgozni. Akkor pedig nem biztos, hogy vissza lehet térni a feladott munkahelyre sem. Majd azután ebből csinál problémát?

Én már jó ideje nem találok munkát. A férjem keresete éppen hogy csak elég, pedig ő is elég sok időt tölt el az egyetlen munkahelyén is úgy, hogy még hétvégi ügyeleteket is ellát, a rendes évi szabadságát sem veszi ki soha. Tehát ő sem tölt itthon túl sok időt, csak még a pénz is kevés emellett. Eszembe nem jutna emiatt problémázni, hát még azért, hogy nem segít itthon eleget.

Sajnos olyan nincs, hogy minden legyen egyszerre, ha nem vagytok gazdagok.. Ha többet szeretne Veled lenni, adjon le a feleséged az igényeiből! Az meg, hogy segítséget vár el azok után, hogy két munkahelyen dolgozol, gondolom az otthoni férfi munkát is Te csinálod meg, egyenesen pofátlanság! Nem lehet 100.000 bőrt lehúzni egy emberről! Neked ez a dolgod, Neki meg a háztartás vezetése, meg a gyerkőc, és kész!

Azt nem tudom, hogy a kisfiaddal mennyit foglalkozol naponta, de adnék egy tanácsot! Tudd, hol a határ a munkában, mert a gyerekeddel való kapcsolat sínyli majd meg!

Nálunk épp tegnap borult ki a férjem, hogy a kislányunk(15 hós)nem is örül Neki amikor hazajön a munkából, a kutyának jobban örül, mint Neki! Ez tényleg így van, bármily szomorú is! Én meg elmagyaráztam férjemnek, hogy mégis mit vár, amikor 7 napból 6 napot dolgozik, amikor hazajön, mindennap lefekszik pihenni 1-2 órát, aztán kimegy, és csinálja a teraszt vagy bármi mást, ami épp van! Este vagyunk csak együtt hármasban 2 óra hosszat, akkor is csak a "nemeket" hallja a lányom az apjától, 10 percre nem ül le Vele foglalkozni! Ezek után érdekes férjem kiborulása!

Szóval, Te ne ess ebbe a hibába!

Én így nőttem fel,apu dolgozott látástól mikulásig, anyuval voltunk. Hasonlóan mint nektek nagyrészt mindenünk megvolt, mert apu is szegény családban nőtt fel, és mindig azt mondta az ő gyerekeinek mindene meglesz. Így is volt, ha valamit kimondtunk, az másnap ott volt.

De!!! Volt hogy napokig nem láttuk aput,mert este későn ért, mire reggel keltünk már elment, és így igenis hiányzott.Imádtuk anyut, de ugye mindig az kell, aki nincs ott. Így felnőve azt mondom a pénz nem minden! Valami köztes megoldást kell találni,hogy Te is lehess a gyerekkel, és Ő is lehessen veled, és ami szintén fontos együtt is legyetek!

Nem szentírás, amit most leírok, de nálunk ez történt:

A férjem ugyanúgy gondolkodott, mint Te. Tényleg mindenünk megvolt, de alig láttuk. Kértem, hogy lassítson, megvagyunk kevesebb pénzből is, de számára fontosabbak voltak az anyagiak. Szép lassan eltávolodott tőlem, végül el is hagyott, mert szerinte nem voltunk így egy család.

Mindketten újraházasodtunk. Neki a második kapcsolata is tönkrement ugyanezen okokból. Én olyan férjet találtam, akinek mi voltunk a fontosabbak. 10 éve vagyunk együtt, gyerekeink születtek. És bár nem telik szállodára, csak sátorozásra, de együtt neveljük a gyerekeket, és boldogok vagyunk.

En ugy erzem, hogy az egyik allast felkene fuggesztened, legalabb most a nyari honapokra, es igy tobbet tudnal egyutt lenni a csaladoddal is.

Igy marad az 1 fezetes, viszont egyutt tudtok lenni, es megtudjatok tapasztalni azt, hogy valoban szukseges-e egy masik m.hely!