Mi csínáljak mikor verem az aszonyt?

Először is tanulj meg helyesen írni..:DMásodszor engedd meg kérlek, hogy elmeséljek valamit...a saját történetemet.28éves nő vagyok, házasságban élek,bár már csak két hétig élünk együtt, mert én költözöm.A férjem először állapotosan vert meg,amikor sebezhető voltam, és mivel a szüleim meghaltak, nem volt senkim, veszélyeztetett terhes voltam, dolgozni nem mehettem, vagyis maradnom kellett, és tűrni a megaláztatást....akkor tűrtem is, de közben a lelkem egy része meghalt.A második alkalommal akkor bántott amikor már megszületett a lányunk.Csúnyán, nagyon csúnyán, és én rendőrt hívtam akkor félelmemben...aki semmit sem tett.Tehettem volna feljelentést,azzal a kellemes tudattal, hogy amint becsukom az ajtót a rendőrök mögött, még jobban megver emiatt, és én semmit sem tehetek..el nem mehetek, hisz "még" nincs hová, miből...de az én természetem nem a csendes megalázkodás, tűrés..valamit tennem kellett.Tudtam, hogy el akarok válni, elhagyni azt az embert akit csak most hagyhatok el,de akkor még tehetetlen voltam.A férjem röhögött, hogy ne kapálózzak, ő az erősebb.Ez volt az utolsó csepp a pohárban.Mosolyogva közöltem vele, hogy én meg az a nő vagyok, aki ezzel pontosan tisztában van...

Két nap sem kellett neki, hogy "kívánjon"..Szerelmi játéknak álcázva kattant a bilincs a kezén,ahogyan feküdt az ágyon.Rávigyorogtam, és közöltem, most játék következik:a neve: szemet-szemért..ruha nélkül feküdt ott előttem, rémülten,és én nadrádszíjjal addig ütöttem, amíg nem sírt, a kezén pedig eltörtem egy ujját,és emlékeztettem rá, őőő mit tett velem,csak "mert őő az erősebb"egy napin keresztül hagytam a saját mocskában,és valahányszor megszólalt ütöttem.mielőtt elengedtem volna mutattam neki egy borítékot, és megfenyegettem, ha még egyszer az életben kezet mer emelni rám, ez a boríték 3 ember kezébe kerül, akik nemcsak ütni fogják, hanem sánta lesz egy életre, és én végignézem a kínlódását rezzenéstelen arccal.Megesküdtem a kislányunkra, hogy megteszem..és ő tudta, hogy nem viccelek.Emellett csináltam róla pár fotót, és azt is megígértem, kitapétázom vele a környéket, hogy mindenki lássa, hogyan jár az a férfi, aki a 45 kilós feleségét veri..amennyiben újra megtörténne ami....

SOHA TÖBBET NEM MERT BÁNTANI, ENNEK PEDIG KÉT ÉVE. Most már anyagilag rendben vagyok, és el tudok költözni a kislányommal,amit boldogan teszek meg, és egy dolgot tudok: soha nem tűröm, hogy bántsanak..pláne nem ok nélkül csak úúúgy, passzióból.

Neked is ez kellene, én a feleséged helyében a következő alkalommal eltávolítanám az alibid, ami miatt alsónadrágot hordasz, amiért kezet emeltél rá...mert amit TE teszel, az is csonkítás...a lelkét teszed tönkre, és nem azért nevelték a szülei féltőn, szeretettel, hogy egy mocskos állat kedvére bántalmazza!!!Gyenge vagy,alulművelt és primitív...de egy nap meglátod Te is emberedre akadsz, és meg fogod érdemelni.

A kutyával kapcsolatban:

Az a szerencsétlen állat több mint ami TE leszel valaha is...az állatok ugyanis csak akkor agresszívak, vagy csak akkor és azért ölnek, mert az életük múlik rajta...a családját pedig az állat is óvja...sajnos még téged is védelmez, és nem bánt...ezek ellenére sem...

Az ember pedig, ha Te annak vagy még nevezhető, sajnos nem mindig...

Borzalmas belegondolni, hogy bizony téged is "anya szült"...