Szerintetek változni fog? Vagy ne csapjam be magam!

megis mi az a hobbi amit csinal?

Durva,heti 1nap?miota eltek igy?

A mi kapcsolatunk 16 éve működik így. Mindkettőnknek "jár" egy kis szabadság a másik nélkül. Az elején is így volt, most is így van, pedig már gyerekünk is van. :)

Nem szabad megfojtani a másikat... Viszont megértelek, mert ti még az elején vagytok, fiatalok vagytok, és másképp érzel. Ha összeköltöztök, akkor majd te is fogod érezni, hogy jó lenne egy nap csak a barátnőkkel, vagy egyedül, vagy az anyukádékkal... Ez normális emberi reakció, én ezért biztos nem hagynám el a páromat, hogy így gondolkodik.

Meg fog változni minden, ha neked is lesz munkád.

Én is untam magam egyedül, amíg munkát kerestem, és mikor a férjem egyedül akart lenni, összedőlt bennem a világ.

Most, hogy dolgozom, már én is vágyom az egyedüllétre.

Mi a hobbyja? Nem tudsz csatlakozni?

Azt hiszem a heti egy nap igen kevés, és nem csak azért érzi ezt, mert fiatal a kapcsolata.

Az én párom épp az elején szeretett volna velem lenni a legtöbbet, és persze én is vele. nehogy már az elején úgy induljon a kapcsolat, hogy inkább legyél a barátnőiddel, mert később úgyis sokat leszünk együtt...

Lehet, hogy ő alapvetően ilyen, és ha együtt éltek majd, akkor is így fog viselkedni, de ez nem tudhatod előre.

Ez kicsit magamra emlékeztet. Mielőtt megismertem a mostani páromat, én is szerettem sokat egyedül lenni, bár én nem hivatkoztam semmire, egyszerűen csak jól esett a magány. Az előző kapcsolatomnak részben ezért lett vége, mert a fiú többször, több időre akart velem lenni (pedig mi nem heti egyszer találkoztunk.)

Szóval megismertem a páromat, és már őt is automatikusan rá akartam állítani erre. Ő azt mondta, h ez neki kevés, de majd összeszokunk (ezért is szeretem, hogy nagyon türelmes :)

Szóval ahogy egyre szerelmesebb lettem, annál több időt akartam vele tölteni, és ekkor jöttem rá, hogy igazából azért nem igényeltem korábban annyi együtt töltött időt, mert nem szerettem kellőképpen a másikat. Most már minden bajom van, ha egy- két nap nem találkozunk. (Bár szerencsére közel lakunk egymáshoz, így adottak a feltételek, hogy munka/ suli után ha többre nem is, de fél órára találkozzunk)

Ezzel nem azt mondom, hogy a párod nem szeret, mert a pasik másképp működnek, mint mi, de tényleg fura, h nem igényli a társaságodat.

20/L

Hát én meg nem biztos, hogy összeköltöznék azzal az emberrel, akiből heti 1 napot kapok, mert alig ismerem. Nekem kevés lenne ahhoz, hogy össze szeressek költözni. Ráadásul amikor együtt van a kérdező a pasijával, akkor sem érzi tökélynek, sőt, inkább -mint írja- úgy érzi, hogy teher a srác nyakán.

Ha nem érzem ugyanazt az odaadást a másik féltől, akkor nem nagyon akarnék belevágni közös tervekbe, szerintem más fronton is összeakad majd a bajusz később.

Természetesen ha házasság és gyerek nem jár az összeköltözéssel, akkor jobb előbb belevágni, mint később, derüljön ki hamar, hogy mennyire vagytok közös hullámhosszon.

Az én kedvesem minden szabadidejét velem szereti tölteni, nem csak a szabadidejének a felét. És én is dettó. A hobbijaink vagy a vágyott szabadidős tevékenységek közösek, ebből a szempontból szerencsések vagyunk.