Súlyos intim probléma összeköltözés előtt (aranyér), hogy kezeljem a helyzetet?

Nekem 4 éve van aranyerem igaz nem olyan durva, mint neked ahogy leírtad. Én rögtön elmondtam a páromnak h ilyen problémám van, nem szégyelltem előtte. Ha vmi egészégügyi problémám volt,szóltam neki és tök édes volt, mert azonnal utánanézett neten, mondta h hova milyen dokihoz kell vele menni, el is kisért. Szóval tök megértő és mondta h egyáltalán nem zavarja.

Jobban zavarja a kis uszógumi a hasamon, mint az h aranyeres vagyok :)

Szegény, sajnállak. Nekem is van, ráadásul akkor romlott, mikor külföldre költöztünk. Na most itt még nem voltam vele orvosnál, de idén mindenképpen összeszedem magam és elmegyek, mert, ha nem is napi szintű a probléma, de állandóan visszatérő.

Figyelj, ezt egy párkapcsolat ki kell bírja. Amelyik nem bírja, amelyikben megjegyzéseket tesznek (ez az érdekes a feneked megjegyzés nálam kiverte a biztosítékot)..szóval ott más probléma van. Az elfogadással.

A férjem tudja, bármikor elmondhatom, ha problémám van vele. Abszolút megértő és mondogatja, hogy menjek el vele orvoshoz minél hamarabb.

A gyerekszülés meg úgy jön ide (bár a kérdező gondolom nem ebből a szemszögből hozta fel), hogy utána még nagyobb eséllyel lesz vele problémád. Nyomás alatt ezek az erek is iszonyú erővel fognak nyomódni...és hát, ha már most ilyen komoly szintű a problémád, gondolj bele, milyen lesz akkor. Nem biztos, hogy egy pici csecsemő mellett még ennek is örülnél.

Visszatérve: el kell mondanod neki. Ne csinálj belőle nagy ügyet. Ha ő csinál...akkor meg gondolkozz el.

Sajnos néha én is küzdök ilyen problémákkal, csak nekem nem igazán látható, de baromi fájdalmas. Én azt mondom, fiatal vagy, és miért élnéd le az életedet úgy, hogy szégyenkezel emiatt, kellemetlenségeid vannak, fájdalmaid vannak, időbe és pénzbe kerül a kezelés, ha megszabadulhatnál tőle műtéti úton? Tudom, hogy a műtét nem túl kellemes dolog, de csak néhány óra szenvedéssel jár, és utána olyan mértékben javulna az életminőséged, hogy áldanád magad, amiért rászántad magad! Nem korlátozna többé semmiben a nyavalyád! Helyi érzéstelenítéssel sem érzel semmit, és nem is hinném, hogy túl hosszadalmas eljárás lenne, + még csak nem is súlyos műtét, nem vágnak fel, szinte "csak" esztétikai műtét lenne..

Mielőtt aranyérrel kezdtem volna küzdeni, kb 6 éven keresztül bajlódtam egy szétment ínszalaggal a csuklómban. Mindenféle fájdalmas eljárást kipróbáltam, több orvos kezelt szerinte forradalmi terápiákkal, kaptam egy rakás fájdalmas injekciót, korlátozva voltam a mozgásban, mindennap szenvedtem miatta. Mikor már az orvosok minden szóbajöhető kísérletet elvégeztek rajtam, közölték, hogy egyedül a műtét maradt, ami segíthetne rajtam. Nagyon féltem tőle, de végül rászántam magam. Befeküdtem a kórházba, és kb. 1 óra alatt megcsinálták a kezemet. Újabb óra múlva a saját lábamon távoztam, és azóta sincs rá semmi panaszom. Ettől tartottam annyira? Már csak egy rossz álom, ami előtte volt..

Szerintem le kellene ülnöd a barátoddal, és elmondanom neki, hogy van egy nagyon kényelmetlen "betegséged" amiről úgy érzed, tudnia kellene, de eddig túl kellemetlennek érezted, hogy elmondd neki.. Említsd meg a műtétet is, hogy mennyire tartasz tőle, és nem mered rászánni magad. Ha szeret téged, nem fog ezen fennakadni, és valószínűleg támogatni fog téged, meggyőz arról, hogy nem érdemes éveket vesztegetned ebben az állapotban, holott lenne rá megoldás.. Ez nem egy szívátültetés, hogy ennyire tarts tőle! Egészen más életed lehetne utána! Magabiztosabb, szabadabb, boldogabb életed..

Szerintem is mond el neki hogy ez a problemad.

Ha nem tud a helyzettel mit kezdeni esetleg undorodik akkor nem sok jovot josolok nektek.