Szerintetek így nem fog ellaposodni, unalmassá válni a kapcsolatunk?

Párommal 2 éve vagyunk együtt. Nagyon nehezen indult a kapcsolatunk, mindketten eléggé szabad lelkek vagyunk. Ha börtönnek érezzük a kapcsolatot, egyből tovább állunk. Megbízunk egymásban, külön is jártunk szórakozni, külön baráti társasággal, együtt is. Voltak kisebb nagyobb vitáink, féltékenységi jeleneteim, hisztijeim, majdnem szakítások és még sorolhatnám. Nagyon pörgős volt az életünk, állandó mozgásban voltunk mindig volt valami, soha nem unatkoztunk.

Most pedig azt vettem észre, hogy már nekem sincs annyira kedvem külön szórakozni menni és neki sincs, van hogy csak összebújva nézzük a tv-t.

Kimozdulni sincs kedvünk, vagy csak nagyon ritkán és azt is együtt.

Már alig várjuk hogy együtt legyünk és ettől boldogok vagyunk.

Tudom, hogy ennek örülnöm kellene, de mégis furcsa ez a helyzet. És féle, hogy ez túl erős kontraszt a korábbi életünkhöz képest.

Szerintetek így nem fog ellaposodni, unalmassá válni a kapcsolatunk?

Páromnak is mondtam, mondta ha szeretnék menjek csak szórakozni, de nincs kedvem már. Ő azt mondja ez így normális mindketten "lenyugodtunk".

Mit gondoltok erről?

Én/25 Ő/28