Honnan tudtad, hogy a párod az, akivel le szeretnéd élni az életed?

Szerintem létezik, de többnyire egyoldalú.

Többnyire mikor valaki lelkendezik, hogy így megtaláltam, úgy megtaláltam, a másik fél nagyon hallgat. Én legalábbis ezt tapasztaltam. Én is hittem benne jó 1,5-2 évig, hogy megtaláltam, de aztán kiderült, hogy a párom feleannyira se szerelmes belém, mint én belé. Pedig nagyon annak tűnt, de sok jel van ami arra utal, hogy nem. Bár az is igaz, hogy ő jóval higgadtabb nálam, abszolút nem hajlamos a nagy érzelmi kilengésekre, szóval lehetséges még az is, hogy ő a maga módján maximálisan szerelmes belém, csak ez nekem kevés:( Én nagyon sokáig azt hittem, hogy 29 év után megtaláltam a nagy szerelmet, de mostanára (33) elbizonytalanodtam. Nem kérte meg a kezem, amikor én úgy éreztem itt lett volna az ideje, és sok más dolog miatt egyre távolodunk egymástól.

Szóval én már nem hiszek a kölcsönös szerelemben.

A legfontosabb az, hogy szeretem, de emelett még nagyon sok tényező játszik szerepet.

Végignéztem a nagyvilágot, az átlag embereket/fiatalokat és rájöttem, hogy nekem az én párom a legtökéletesebb. Mellette biztonságban érezhetem magam. Nagyon megbízható, kedves ember. Könnyen tudjuk kezelni a konfliktusokat, és ez főként neki és a nyugodt természetének köszönhető, nagyon összepasszolunk lelkileg. Hosszú távra nézve nagyon kellemes személyisége van. Lehet, csúnya szólva élve, de könnyű bánni vele. Nem olyan akivel 10 év után a halálba kívánjuk egymást. Illetve a jövőről is tökéletesen egyezik a véleményünk. Mindent meg lehet vele beszélni. Megvan az őszinteség és bizalom, ami szerintem minden kapcsolat egyik fő alappillére.

21/L (lassan 3 éve vagyunk együtt)

van ilyen szerelem én megtaláltam, és azt hiszem csak az ilyen kapcsolat tud igazán élni. (habár sokan más okok miatt is tudnak leélni egy életet, de nem tuti hogy igazán boldogok)

Èn férjnél voltam pont valahogy így voltam ahogy te. megszokott jó kapcsolat normál férj, de mindig hiányzott valami a kapcsolatunkból. 5 év után már annyira hiányzott, és már annyira boldog akartam lenni, hogy amikor megláttam a páromat aki megtestesítette mindazt amire eddig vártam, rögtön szerelmes lettem.

férjemet rögtön otthagytam és ugrottam a párom karjaiba.

4 éve élünk együtt van egy kislányunk és habár veszekedünk ahogy kell, de mai napig boldogok vagyunk. még a gyerek születése sem - ami a legtöbb párnál kritikus pont- lettünk kevésbé szerelmesek.

kérdés hogy eljön-e ez a társ a számodra? én nem bíztam benne hogy eljön ezért megházasodtam. nénikém bízott benne és soha nem házaodott meg, és még sem jött el a nagy ö.

7 éve szerelmes voltam belé, amikor összejöttünk. Amikor később bevallotta, hogy már 4 éve belém van zúgva, azt hittem, nem hiszem el. (Rólam senki sem tudta, hogy szeretem, ő sem beszélt az ő érzéseiről senkinek).

Nem tudom megfogalmazni, de egyszerűen érzem, hogy ő a másik felem. nem tökéletes egyikünk sem, de még a legrosszabb pillanatokban is érzem, hogy megoldjuk, meg kell oldani, mert együtt van értelme az életnek.

Ma már 2 éves házasok vagyunk és nagyon boldogok...

Szóval elmondhatom, hogy létezik a másik feled, csak meg kell találni.

Amúgy, még most sem hiszem el, hogy az érzéseim viszonzásra találtak, sokszor arra gondolok, amikor még csak álmodoztam róla, hogy mi lenne, ha...

"Szerintetek létezik az a szerelem amire áhítozom, vagy csak mese? És van olyan hogy megtalálod életed párját vagy csak olyannyira hozzácsiszolódsz a másikhoz, beépül az életedbe, hogy nélkülözhetetlennél válik...ezáltal ő lesz az az ember akivel leéled az életed? "

Szerintem létezik. Bár hosszútávú tapasztalatot nem tudok mondani, mert csak az érzés van meg, a kapcsolat még nincs.

Megszokni valakit, és eléldegélni vele, az szerintem sok minden, csak épp nem szerelem. Sikítva menekülnék.

Én mikor összejöttem a párommal, nem voltam még az elején sem rózsaszín ködben. Mondhatni, az első pillanattól valami mélyebb volt, de legalábbis hónapok múltával nagyon azzá vált. Ez más, mint egy időszakos fellángolás, épp azért más ő, és emiatt oldottunk meg eddig minden gondot, ha adódott.

Amire te vágysz, az múlékony állapot. Az igazi mély szerelem nem az ujjongás állapota, egy letisztult érzés. A nagy szerelem keresésével vigyázz, mert sokan keresik már-már mániákusan és szaladnak kapcsolatról-kapcsolatra, mondván: valami hiányzik! Ha keresed, úgysem találod meg, majd ő megtalál.

Ha tényleg bizonytalan vagy a párodat illetően, gondolkodj rajta, miért is érzel így. Milyen ő, és milyennek szeretnéd, hogy legyen?

Én elmesélem, mamám és papám hogy találtak egymásra. Ez olyan volt,mint egy mese, komolyan. Papám fiatalember volt, és a vonaton kereset szabad helyet. Talált is egy olyat, ahol csak egy fiatal lány ült, és megkérdezte, szabad? Aztán leült, és beszélgetni kezdtek. Papámnak nagyon tetszett mamám, és hirtelen meg akarta csókolni. Erre akkora pofont kapott, hogy a füle szikrázott tőle. Ekkor bocsánatot kért, és kiment a helységből, majd hazament, és azt mondta az anyjának: Mama, nősülök!

Majd addig kutatott mamám után, hogy megtalálta, és addig udvarolt neki, hogy egymásba szerettek. Rögtön tudták, hogy ők egymásnak az igaziak, és pár hónap után házasodtak, aztán jöttek a gyerekek, és később az unokák... Lassan 50 éve lesznek együtt :)