Volt már olyan kapcsolatod, amibe tudtad, hogy nem ő az igazi; nem vele szeretnéd leélni az életed!?!

Volt! Nem könnyű egy ilyen kapcsolat. Se veled se nélküled.

Én a volt barátnőmmel voltam így, nehéz volt szakítani de azóta sokkal jobb a kapcsolatunk, legjobb barátok lettünk. 6 éve ismerjük egymást, és nem hiszem, hogy tudnánk egymás nélkül éni.

volt... több alkalommal is.

egyszer a korkülönbség volt nagyon sok(1 évig húztuk)

aztán egy három éves kapcsolat következett, ami az elején jó volt minden, aztán fokozatosan hűlt ki, de csak mert nem tudtunk szabadulni egymástól. közös albi, meg az emlékek... :S

és a remények, hogy talán megváltozhat valami és újra jó lehet, de ő már nem szeretett engem, aztán részemről is elmúlt a "lángolás" még így is együtt voltunk egy darabig aztán jött a viharos szakítás majd 3 hónap múlva újra találkozás és ismét összegabalyodtunk, de ekkor már a szüleim is ellenezték mert nagyon kicsinált lelkileg...így mindig azzal a "nem kéne" érzéssel megspékelve találkoztam vele.

de nagy szerencsémre, megismertem a mostani páromat és sikerült erőt merítenem neki köszönhetően a végleges továbblépéshez.

közel egy éve vagyunk együtt, azt hiszem megtaláltam akit eddig kerestem... szal ennek a történetnek szerencsémre jó a vége.

Igen volt. És mi még csak együtt sem voltunk. Elég kellemetlen huza-vona volt. Mindketten tudtuk h mit akar a másik, de még sem jött össze a dolog kettőnk között. Neki is volt közben más és nekem is. Amikor én voltam szabad, neki volt más..és ez így ment fordítva is. Elég éretlen dolog volt. Én 4 évet pocsékoltam el így az életemből, konkrétan a semmiért. Elgondolkodtam, és rájöttem h ennek semmi értelme, nehéz volt de most már a hátam mögött tudhatom. Kilábaltam abból a bizonyos rózsaszín ködből és ma már több mint egy éves, komolynak tekinthető kapcsolatban élek..és a mostanival inkább érzem úgy, h ő az, kivel le tudnám élni az egész életem. :D

Bocsi a sok papolásért, de remélem látva h másnak is sikerült, neked is menni fog majd..sok sikert :DD

Volt. Majdnem két évig húztuk. Az elején nagy volt a lángolás, de ez inkább valami rajongásféle lehetett, mert szerelmes nem voltam soha. Eleve kapcsolatban voltam mikor őt megismertem, persze nem zavartatta magát, nyomult. De én egy harmadik férfit néztem ki magamnak, akivel nem jött össze, mert neki akkor pont barátnője volt és nem akartam bekavarni. Az akkori kapcsolatomban nem akartam már maradni. Szakítottam vele, ezt megtudta az a férfi aki velem akart lenni és 2 hónap után beadtam a derekam. A gond csak az volt, hogy ő nagyon szerelmes lett belém és közös jövőt tervezett. Csak tervezte, persze nem tett érte semmit. Nem volt céltudatos.

Szakítottunk többször, de mindig visszafogadtam valamiért. Szörnyű kimondani, de talán azért mert nem volt más, akivel szívesen lettem volna. Aztán jött a végleges szakítás. Utána hamar belebotlottam a férjembe (: