Kérhetek tanácsot családi ügyben?

Én szerencsére egy szerető és összetartó családban nőttem fel, de tudom, hogy sajnos ez nem mindenhol van így. :( Én úgy vagyok vele, hogy talán 1 próbát megér, már csak a születendő gyermek miatt is, hogy tisztázzátok a dolgaitokat a férjed családjával, ki tudja, még az is lehet, hogy jóra fordul minden!

Mikor megismertem a férjem, a családja engem sem fogadott kitörő nagy örömmel, sőt konkrétan semmibe sem vettek. Aztán mikor megszületett a kislányunk, akkor közeledtek felém, amit eleinte ellenérzésekkel fogadtam, de aztán szerencsére oda-vissza megszerettük egymást, és mára az anyósom szinte a barátnőm lett, többet beszélünk, mint ő a fiával-azaz a férjemmel- és az unokája a mindene. Sajnálnám, ha a lányom meg lenne fosztva tőle.

Sajnos, hogy ki mit gondol és beszél rólad, ezzel nem tudsz mit tenni. Csakis magadat kell erősítsd, hogy ezek ne bántsanak téged nagyon,mivel hatalmadon totál kívül van.

Én fiatal voltam még de már tudtuk házasok leszünk férjemmel, jóban is voltam anyósommal. Ám egy idő után férjem nagyon csak velem foglalkozott (egy házban laktunk kis ideig náluk) és én kértem őt, hogy ezzel nekem ás alám (ismervén anyós híreket) legyen szíves menjen beszélgessen velük, legyen olyan, mint eddig. Képtelen volt nem volt elég akarata. No persze egyszer meg is kaptam, hogy miattam van, én távolítom el, (ami igaz így volt, de mégse. ) szóval erre kiborultam, és odavágtam anyósnak, hogy hát higgye el , csak annyival az én hibám ez, hogy élek, és engem szeret a fia. Mert én igenis kérem, hogy jöjjön, de hiába.

Nálatok ez lehet nem válna be, valahogy mégis a férjeden kell dolgozz megértetni vele. De lehet, hogy ő ismeri őket eléggé ahhoz, hogy tudja, hogy nem változtatna a helyzeten, téged úgysem kedvelnének meg, és nem akar már több pofont kapni, ezáltal neked sem adni.

Mikor az ember babát vár, még inkább előjönnek, ezek, hogy a család fontos, előjönnek a tagod, sokszor épp a kismama erőlteti.

Beszéljétek meg, hogy adjatok nekik mégegy esélyt, igenis emberek változhatnak, ha más nem, lehet a babavárás összehozza a családot újra. Esély adás nélkül tényleg nem fog menni.

Sok sikert !

A legrosszabb utat választottad a megbékéléshez! Ne azoknak akarj megfelelni,akik méltatlanok!

Ha annak döntéseit is lesz@rják,aki kiáll mellettetek,mint szerettei mellett,és kiáll melletetek,mint a maga határozott döntése mellett, akkor nem te vagy a hunyó!

Ne azt nézzed,mit mondanak,hanem azt,hogy ki!!! Ha ez nem megy,akkor próbáld tiszteletben tartani a férjed döntését!

Ne azt lássad,hogy miattad/miattatok került ellentétbe a szüleivel, hanem azt,hogy van benne józan ítélőképesség,gerinc,egészséges egoizmus,céltudatosság és önbecsülés,azaz tudja,mit akar!

Ha nem te/ti jelentenétek neki a családot, értsed,hogy akkor is szembeszállna azokkal,akik a jövőjét,a biztonságát,a boldogságát akarják tönkrevágni!

Kismamaként a gyerekre figyelj és ne azon dolgozz,hogy összebékítsed, amit nélküled/nélkületek sem lehet soha! Az ilyenekre magasról tegyél,még akkor is,ha nem a hátad mögött,de szemtől szembe menne a pocskondiázás!Ha ilyen semmik akarnának engem sakkbantartani,meg se hallanám az érveiket(már ha van egyáltalán nekik olyasmi!),sem a vagdalkozásukat:leperegne,mint olajos bőrről a köpés!

Aki előtt ismeretlenül is LE TUDNAK ALÁZNI a férjed szülei,azoknak a barátságáért meg baromira nem kár.

Akik tárgyilagosan alakítják felőled a maguk (azaz a saját!!!) véleményüket,azoknak le fog esni a tantusz,kinek hihetnek!

Amíg "védeni akarod magadat",addig támadni fognak.

Válj irányukban közönyössé, ne vedd tudomásul a süketelésüket,

aztán idővel talán lekopnak rólad.

Kérdezzed csak meg a párodat,hogy szerinte hogyan bánnának ővele akkor,ha egy napról a másikra eltakarodnátok az ő életéből!?

Ha pedig a férjed álláspontja is érdekel,kérdezzed meg tőle,hogy ő melyik "sz@rt" viselné jobban: a szülei további csesztetését,vagy azt, hogy leléptetek,cserbenhagyva őt,és a születendő kicsiteket egyaránt!

Maradj "gonosz",ne görcsölj azon,hogy olyan vádakkal szemben védd magadat,amiben ártatlan vagy.

Egy pár aljas jellemtetű miatt tönkrevágnád azt,amiről más leendő feleség és anya csak álmodozik??? Ha nincs jövőképed ,kialakult véleményed,magabiztos önkritikád és képtelen vagy látni,hogy kinek kell,vagy kinek érdemes megfelelni, hallgass a férjedre! Ha ez sem megy,akkor nagyon sajnálom a párodat,amikor hozzá méltatlan mellett állt ki!

A kicsidnek meg kívánok jó egészséget,ha már a géndonor szülőanyja miatt "családból" nem jut neki ,csak olyan,mint a férjednek! Remélem,belátod,hogy valami hasonló vár rá,ha nem térsz észre!

(ha kicsit keményebbre sikeredett,próbáld túltenni magadat rajta! Még pár cifrább gondolattal is barátkoznod kell,ezenfelül megkülönböztetni azokat,akiknek érdemes megfelelni,és akiknek nem NEM IS SZABAD!

Te lássad már végre,mi a valóság!

Legyen szép a napod!