Elszúrtam az életem, lehet még belőlem "valaki"?

Van ilyen helyzetben vagy hasonlóban.

Én 30 vagyok és 4 éve tökölök egy olyan dologgal, hogy már szégyellem mikor megkérdezik.

2008 -ban kellett volna végeznem az egyetemen és még nem sikerült. Abban az évben született a lányom, aztán született még egy. Idén szeptemberben folytatom, újra felvételiztem és megcsinálom azt az egy nyanvadt tárgyat és végre államvizsgázom. Legalábbis így tervezem. Egyébként mellettem szóljon, hogy ez idő alatt megcsináltam egy nyelvvizsgát angolból, de engem azért bánt ez dolog :(.

Amúgy mindig egyetem mellett melóztam, 18 éves koromtól önfenntartó vagyok és eddig is jól fizető állásban dolgoztam.

18:16 Egyetértek.

Én is azt érezem, hogy sokkal többre vihettem volna és topogok egy helyben, pedig az igazság az, hogy a csodára vártam, lusta voltam és elszalasztottam a lehetőségeimet. Neked ez fáj. Észrevetted, hogy mások "akiknél jobb vagy" vitték valamire, mert ők szorgalmasak és nem adták fel. Sztem te már feladtad és kezdessz beletörődni a sorsodba és csak mérgelődsz, de nem teszel semmit azért hogy változtass.

"Aki pedig többre vitte, az igenis fáj, mert tudom hogy nem jobb mint én."

Úgy tűnik, talán mégis jobb. Valamiben biztosan. Kár áltatni magad.

Egyébként ha jó is vagy valamiben, ekkora mellénnyel rendelkező embert sehol nem látnak szívesen.

Szia! Én 20 vagyok. Érettségi után jelentkeztem felsőfokú sulira. Otthagytam. Szeptemberben jelentkeztem egy másikba. Otthagytam. Időközben elmentem egy 3 hónapos tanfolyamra. Az első nap után otthagytam. Megpróbáltam gyárban dolgozni. 7 nap után felmondtam! :D Jelenleg kozmetikusnak tanulok, és nem egy-két napja, vagy hete. Sok idő kellett, hogy rájöjjek mi akarok igazán lenni. Helyem lesz a szakmában hála Istennek! :) Most munkát keresek suli mellé. Már van is pár jó ajánlat, és nem gyári meló. Olyan, amit szívesen csinálok. Fél éve azt hittem, hogy semmi nem lesz belőlem. Egy balfék vagyok, aki semmit nem visz véghez. Ezzel szemben sikerült összehoznunk párommal egy nyaralást (pedig eddig akárhogy terveztük nem ment). Szeptemberben külön költözöm anyuéktól. Egyszóval volt egy nehéz korszakom, és most jön a jó. Lesznek még nehéz napok, de sosem szabad feladni!

"Soha nincs késő ahhoz, hogy aki eltévedt, visszataláljon a helyes útra. Mert az élet örök, s azért vagy ma az, aki vagy, mert az voltál, aki voltál."

SOK BOLDOGSÁGOT A TOVÁBBI ÉLETEDHEZ!

de jobbak mint te, mert vitték valamire, és nem itt keseregnek a gyk-n.

már a középsulisoknak is van nyelvvizsgája.Eddig mit dolgoztál, hogy most az a meló nem felel hirtelen meg, vagy legalább is addig amég suliba jársz?

Abból szűrtem le, hogy többször kihangsúlyoztad, hogy többre tartod magad a társaidnál. Ennek ellenére az általad lenézettek vitték többre.

Tehát valószínűleg önteltséged mellett kevesebb is vagy náluk.

Ha szeretnél változtatni az életeden, talán ezen is elgondolkodhatnál egy picit.

De akár le is ugathatsz, és maradhat minden a régiben, engem az se zavar. :)