Van aki 80-90 között született és még otthon lakik? Miért? Mit gondol a Pán Péter-szindrómáról? :D

1. A többséguk még iskolas. Nincs önálló mkeresetük.

2. Ha dolgozni kezdenek, akkor meg Szerionted hayn ev alatt elhet (pl. egy orvosi fizetesbol, netto 79E Ft) osszesporolni egy lakas arat? És vajon erdemes-e egy csaladnak csak azert kulon lakast fenntartani, hogy en egyutt legyenek? Altalaban összetartanak a magyar csaladok, az a rossz, ha nem.

Aki 1980ban született ő már 31 éves,90%ban családos

emberek!Akik álatlában nem laknak otthon!

Viszont aki 1990ben születt az még CSAK 21 éves!

Még suliba járnak,most kezdenek el dolgozni!

Nem mindegy azért!!!!

Ha nem lenne Párom, akivel máshol lenne most közös otthonunk, akkor még mindig a családi házban laknék. Nagy kertes ház, és legalább nem kellene albit fizetni máshol, plusz külön rezsit, miegymást.. no meg amúgyis társasági ember vagyok, inkább lennék otthon, mint egyedül máshol.. :) (82-es vagyok)

Bátyám 80-as, de ők a mai napig Apummal laknak az említett házban a barátnőjével. Apum nem is tudná fenntartani, de így segítik egymást, ha szükséges, és Apum sincs egyedül.

"Aki 1980ban született ő már 31 éves,90%ban családos

emberek!"

Hát az a helyzet, hogy a 30-asok több, mint felének még 0 gyermeke van, ezért csokken a nepesseg évek óta, tehat ez téves info, amit irtal.

Én az ismeroseim kozt több egyedulallo gyermektelent ismerek, mint párban élőt, hazas kb. 10%, gyermeke kb. 35%-nak van.

(35/L)

épp kilógok, mert 91-ben születtem :D

Kicsit alacsonyra húztad szerintem a határt. 25 éves korig normális szerintem. Tudom, hogy sokan elköltöznek és saját erejükből rendezik be az életüket már 18 évesen, de akit segítenek a szülei az egyetem alatt az még nem Pán Péter-szindrómás.

Az a cikis, amikor 30-as stabil munkahellyel rendelkező felnőtt emberek képtelenek ellátni magukat, vagy elkötelezni maguk egy párkapcsolatban.

L/20

90-ben születtem és még iskolába járok. A bátyám 88-ban született és orvosira jár, tehát úgyszint iskolás.

A véleményem a Pán Péter szindrómáról: A mai fizetések és anyagi viszonylatok közt ilyen fogalom nem létezik. Nem azért marad a gyerek otthon mert az olyan hű de jó neki, hanem mert mert van annyi esze, hogy nem veri magát 40 éves adósságba hanem inkább lakik még otthon 30 éves koráig, de összeszedi magát annyira anyagilag, hogy saját életet tudjon kezdeni.

89-ben születtem, 22 éves vagyok. Otthon élek, de dolgozom immár másfél éve, nemrég léptettek elő. Van már tartalék pénzem, gyűlik szépen, a párommal azért nem költöztünk még össze, mert míg lehet, nem albira szórjuk a pénzt, tesszük félre ezerrel. Apám maga mondta, ne adjak bele a kasszába, csak néha, mert inkább legyen vagyonom, hogy el tudjak indulni az életbe.

Szóval engem nem érint a szindróma. A bátyámat annál inkább... 26 éves múlt, életében egy percet nem dolgozott, a diplomát 6 év után nagy nehezen megszerezte, azóta is ül a babérjain, mondván, nem talál munkát. Meg nem erőlteti magát... Most további indokot talált az otthonlétra, OKJ-s tanfolyam...

Csak gratulálni tudok a hasonló cipőben járóknak, fogtok még sírni, mikor senki sem látja!

22L