A mai vilagban "elfogadhato", hogy valaki a csaladot sokkal fontosabbnak tartja, mint a karrierjet?

Miért lenne baj, hogy ő neki a családja a fontosabb?

A kérdésedből ítélve úgy gondolom, hogy te még nagyon fiatal lehetsz. Én is sokáig úgy gondolkodtam, hogy karriert kell építeni, meg a pénz mindennél fontosabb, de valahogy az évek alatt ez kikopott és átlépve a 3. x-et már nem érdekel a hajtás. Jobban szeretek a párommal lenni és nem gondolom, hogy attól leszek boldog, mert hatalmasra ívelt a karrierem. Éppen ezért én is lelassítottam és ma már a munka másodlagos számomra.

Hozzáteszem, hogy sokkal jobban érezem magam így lelassúlva, mint a huszas éveimben túlórázva és sz.rrá hajtva magam.

Nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más a fontos és csak mert valaki karrierista még nem biztos, hogy boldog.

Ez a normális,emberi hozzáálás,és ezekből lesznek az igazán boldog,és kiegyensúlyozott emberek.Sajna a mai karrierista világban a család el van hanyagolva,főleg a gyerekek,ez meg is látszik rajtuk.Lehet hajtani,hogy sok pénz legyen,aztán fel lehet dobni a talpat magányosan,szeretethiányban.

(nemrég volt egy cikk,egy valaha szép,karrierista színésznőről.2 hónapja halott volt a saját kecójában,mire végre valaki felfedezte)

Miért ne lenne elfogadható? Sőt, még azt is mondanám, hogy helyes, ha egy családos nő a karrierje helyett inkább a gyermekeit, a családját előbbre valónak tartja.

A férje nyilván elég jól keres ahhoz, hogy ne legyenek anyagi gondjaik, így semmi kivetnivalót nem látok benne...sőt.

Szerintem inkább az a szomorú, mikor egy nő szül egy- két gyereket, és nem foglalkozik velük, nem neveli őket, hanem inkább karriert épít. Ismerek sajnos ilyet, a gyerekeket lerakják a tv elé, ha kérdeznének valamit, a szülők egyből elhajtják őket, h most ne zavarj, dolgozom.

Nyilván a család és a karrier nem feltétlenül zárja ki egymást, de biztosan nehéz jól összeegyeztetni a kettőt.

Éppen eléggé céltudatos, csak nem az a célja, hogy karriert csináljon.

Igazából nagyon jó lehet neki, hogy ennyire tudja mit akar.