Hogy osszuk meg a házimunkát?

Kérdezd meg őt!

Mondd el, mennyi munkád van napközben, el sem tudja képzelni, akinek nem volt kisbabája.

Mond el, hogy miért kellene neked idő, és segítség.

Kérdezd meg ő mit tud vállalni? Vagy ő hogyan osztaná el?

De ne felejtsd el, hogy ő pedig egész nap dolgozik, gondolom rátok is keres. Ezzel már tett valamit, és el is fáradhat. Azért neki se kelljen feladnia minden szabadidejét. Sokmindent csinálhattok együtt, vagy egymás mellett, egy légtérben, akkor inkább szórakozás lesz.

Az is más, hogy az anyukája megcsinált mindent, neki mindegy, ha már úgyis csinálja, inkább öröm, hogy segíthet. Attól még tudja ő, ne félj!

Én nagyon fontosnak tartom még az összeköltözés előtt tisztázni a dolgokat. Én az utóbbi években már az első randik során feltérképeztem a pasi hozzáállását, és közöltem vele az elképzeléseimet összeköltözés esetére. Mert fontos, hogy tisztán lássunk, és ne akkor veszekedjünk, amikor már éles a szituáció, hanem ha nem tudunk kijönni, összeegyeztethetetlenek az elképzeléseink, akkor össze se költözzünk. Nálatok már gyerek is van - ez csak azt jelenti, hogy még határozottabbnak kell lenned!!! Mondd el, mennyi terhet ró Rád az egyetem, és ha már elkezdted, szeretnéd jó eredménnyel befejezni!

De a házimunkát egyébként is meg kell osztani - és ez ne úgy nézzen ki, hogy Te vagy a főnök, ő meg a vonakodó kukta, mert akkor még a Te feladatod marad elsősorban! Ne úgy érezze, hogy papucsnak akarod tekinteni, feladatokat "osztogatni" neki, hanem tekintsd egyenrangú partnernek, akivel KÖZÖS feladatototok a házimunka, gyermekkel való foglalkozás! Ja és nincs olyan házimunka, amit egy férfi nem tud elvégezni - szerinted aki egyedül él, mit csinál? :)

Ha elég határozott vagy, sikerülni fog! Csak ne hagyd rá, inkább legyen 1-2 feszült este, minthogy Te törj meg a békesség kedvéért, és 20 év múlva szidd magad! A tanulmányaid, és ami még fontosabb, az egész későbbi életminőséged múlik azon, hogy most mennyire sikerül határozottan fellépned a SAJÁT ÉRDEKEIDÉRT. Ne feledd, te ugyanolyan fontos vagy, mint a Párod, a Te szabadidőd, pihenésed ugyanolyan fontos, mint a Párodé.

Nekünk 3 gyerekünk van,és teljesen egyedül végzek itthon mindent.Javaslom,ha Te nem így akarod már az elején tisztázd a pároddal,legyél határozott,mert később nem változik.A férjem dolgozott reggel 6-7-től este 8-10-ig.De most munkanélküli lett,és azt hiszed változott valamit a dolog?Semmit.Egész nap ül a gépe előtt,meg persze munkát keres ezerrel,egyébként ezt csinálta amíg dolgozott is hétvégente.Oké,akkor nem is vártam semmit,de nem segítene most sem,csak ha veszekszem érte de abban sincs köszönet.Ha valamit megcsinál helyettem,azután nekem még plusz munkám van.Mondjuk én elfogadtam így,mert régen is ilyen volt amikor még volt munka mellett szabadideje.Nekem elég,ha azt a részét teljesíti ami egy férfi dolga,eltartja a családját,megtesz mindent az anyagi jólétünkért.Persze 3 kicsi mellett jól esne némi segítség,de Ő ilyen.Mindemellett nem rossz ember,szeret bennünket,mindig a családját helyezi előtérbe.De egy cseppet sem házias.Viszont azt megmondtam neki,ha nekem vissza kell mennem dolgozni akkor ez megszűnik.Ugyanis munka mellett már tényleg nem bírnám ezt.

Sok sikert neked.

Alapvető : nem RÁSZOKTATNI kell, az soha nem fog menni!

De mivelmég nem vagytok összeköltözve, mondhatni nagyon jó helyzetben vagy, hiszen még összebútorozás előtt le kell ülni együtt, és KONKRÉTAN megbeszélni,kiosztani a feladatokat. Ki mit vállal, mit fog elvégezni a munkáján, egyetemen, gyerekkel való foglalkozáson kívül.