Együtt élek a párommal és a mamájával. Iszonyatosan nehéz. Babusgatja a 22éves kisfiát. Mindent megcsinál neki, és én persze bele se szólhatok. Akármit csinálok mindenbe beleszól. Együtt akarok vele lenni mama nélkül, de ez lehetetlen. Mit tegyek?

Ne haragudj azon, amit írok, de szerintem ezt a sok nyűgöt - gondot nem az anyósod, hanem a férjed generálja!

Az egész ott kezdődik, hogy őt túl - szerette az anyja és tulajdonképpen olyan szinten anyámasszonykatonája, hogy ebbe bárkit belerángat, aki a párjául szegődik.

Kiszolgáltatja magát és Te ugyanúgy beállnál a sorba?!

Mert tulajdonképpen emiatt még Te rivalizálsz az anyjával.

Nézd, majdnem minden anyós ilyen, de hidd el, nem normális az, ahogy az urad hozzááll a dolgokhoz.

Én a helyedben belesz-rnék az egészbe és ott hagynám anyucikának a fiacskáját, nemhogy még gyereket szülni "Nekik".

Nekem is volt jópár anyósom, aki szétnyúzta volna a fiát, amint én képbe kerültem, de én még az elején magam mellé állítottam őket, behízelegtem magam hozzájuk ( röhej, de némelyiket még meg is kedveltem időközben ), s a végén, még úgy jött ki a dolog, ha netán kiborult a bili köztem és a párom között, hogy nekem adott igazat az anyós.

Ha nem akarod elhagyni, tedd Te is ezt!

Hosszútávon "jövedelmező" befektetés a békés együttélés érdekében.

Apropó!

A többi válaszíróval nem kívánok erről vitázni,válaszomat a kérdezőnek írtam!

Én eleve nem költözöm be olyanhoz, aki anyucival él. Fiatal párnak nem egészséges dolog a szülőkkel élni szerintem. Én mindenképp a költözés javaslom, ha a párod nem akarja, akkor hagyd, éljen csak az anyjával.

Amúgy én is 22 vagyok, de én már 2 éve nem élek a szüleimmel, pedig nincs párom. Nagyon szeretem a szüleimet, de úgy érzem, eljön az az idő, amikor az embernek önállóvá kell válnia. És amúgy 15-től 18 éves koromig gyakorlatilag együtt éltem az akkori párommal, főztem, mostam, vezettem a háztartást. Ott nem volt anyós, csak egy főbérlő, aki egy vén csoroszlya volt, az is az őrületbe kergetett, hogy valahányszor kimentem a konyhába, megkérdezte, hogy mit főzök, meg elmondatta velem, hogy én azt hogy csinálom. Közben ő csak zsíros kenyéren élt, és amúgy 20 éve nem járt a konyhában mert mozgássérült volt és nem nagyn tudott járni.

Na lényeg a lényeg, hogy szerintem mindenki szempontjából jobb az, ha fiatal párok külön laknak. A párod meg majd eldönti, hogy ki a fontosabb neki.

hogy miért nem szakad el anyukájától a párod?

Te írtad, mert megszeppent 5éves.

Ebből jó nem lesz soha. Nincs megoldás csak az ha elköltöztök, vagy költözöl. mond választhat vagy veled jön és akkor jó, vagy marad örök életére az anyja szoknyája mellet és elfelejtheti,hogy valaha családja legyen.

Én 6,5 évig együtt laktam az ex párommal, annak anyjával és nagymamájával. Mielőtt mindenki hüledezni kezd, :) nálunk az anyós imádott engem és küldte a fiacskáját, hogy költözzünk külön. Én is szerettem volna, de a párom imádta hogy 3 nő sürög-forog körülötte, és ha ezt megvontuk tőle, akkor sem esett kétségbe, mindent megcsinált magának, csak költözni nem akart. Nagyon szerettem az exanyósom, sőt azóta is tartjuk a kapcsolatot, mert 7 éve elhagytam a párom, azóta már férjhez mentem máshoz, és szerencsére kettesben élünk külön. Az új anyós pér háznyira lakik, de ő is normális szerencsére. De azért már nem költöznék össze a családdal, nagyon meg lehet szokni az önálló életet.

Anyósoddal kellene valahogyan létrehozni egy élhető kapcsolatot, mert a fia nem fog elköltözni tőle, ez 100%. Ja, azóta az exem ugyanezt csinálja egy másik szerencsétlen lánnyal amit velem is. ili

Nézd: a párod ugyanazt várja majd el tőled is: egész életében kiszolgálni.

Ha az anyós nem lesz képes majd rá, akkor ŐT IS ki kell majd szolgálni.

Képes leszel erre? Meg még a gyerekeket is?

A párod az életben soha nem lesz veled lélekben (sem vita esetén) - amíg él az anyja.

Most kéne menekülni! Talán, ha sok ilyen pofon éri őt - 20 év múlva majd ő is felnő. DE addig 100% ilyen marad! Ha szétköltöznétek, akkor is! Akkor haza kellene járni, hetente - és minden nap több telefon.

Szerintem nem kellene martirkodnod, nem kellene odaadnod az eletedet ennek a ffinak. O miert nem adja oda neked az o eletet? O miert nem latja, hogy ez igy nem lesz jo? Miert neked kellene egy egesz eleten at turnod? Ok. hogy szereted a parodat, de akkor is, mindenkinek csak 1 elete van. En 22 evesen igenis keresnem az igazit, szerintem o nem az igazi neked, hiszen nem mondd le a kenyelmerol, es nem erdekli, hogy te nem vagy boldog!

Ha nem koltozol el toluk, ha tovabbra is szenvedni fogsz, hidd el nagyon megfogod banni! Minden percet megbansz, hiszen mar most irod, hogy ide te nem fogsz gyereket szulni. De a parod sem fog innen elkoltozni. Szoval te szenvedsz, boldogtalan vagy, es meg gyereket sem tudsz majd igy szulni. En nem lennek martir, igenis szeresd magadat is, jobban mint a parodat, es az o kenyelmet. Ki szeressen teged, ha meg te sem szereted sajat magadat? Szerintem tedd fel magadnak ezt a kerdest: szuksegem van nekem erre az eletre? Ha igen a valaszod, maradj, turj, alazkodj meg. Ha a valaszod nem, nincs szuksegem erre a megalazo eletre, hiszen nincs miert igy elnem, akkor pakolj, es menj, ne vesztegesd tovabb az idodet!

Van egy olyan mondas, hogy mindenki a maga eletenek a kovacsa. Szerintem ez nem mindig igaz, de a legtobbszor igen. A te esetedben igaz. Te kovacsolod igy az eletedet, te teszed magadat boldogtalanna. Senki nem fog segiteni rajtad, csak te tudsz sajat magadon.

En egyetlen pillanatig nem maradnek tovabb, nem tennem magamat tonkre egy ismeretlen oregasszony miatt. Ki tulajdonkepp neked ez a no? Senkid! Hat akkor?

Szerintem ne cseszd el az eletedet!

Ember, te tényleg ennyire szolgalelkű vagy? Mindent feladnál csak azért, hogy szolgálhass egy embert, aki cselédnek néz? Szereti, hogy ketten babusgatják? És téged ki babusgat, téged ki szolgál ki?

Én az mondom, ha nem hajlandó költözni, mondjuk hogy saját háztartásod legyen, és úgy alakíthasd az életed, ahogy akarod, akkor én meggondolnám, van-e jövője egy ilyen kapcsolatnak.

Az is elgondolkodtatott, hogy egyik kommentedben azt írtad, hogy szeretnéd végre te kiszolgálni a párodat. Miért is kéne őt kiszolgálni? Mert gyerek? Vagy csak gyerekként viselkedik? Vagy mert ő "az úr a háznál, asszonynak neve kuss, férj dirigál, asszony szolgál engedelmes szolgálóként". És te egy gyerektől akarsz felnőttes gondolkodást? Kérlek, ha neked ez így jó...