Mit tegyek, osszeroppanok tul nagy a nyomas?

A csaladom eleg nehez helyzetben van, es minden remenyuk bennem van. Mindent megtettek hogy kulfodi egyetemre keruljek, osztondijam van, melette dolgozom hogy fentartsam magam. A csaladomtol folyamatosan azt hallom milyen buszkek ram, a nagyapam is folyamatosan sirva mondogatja hogy en vagyok ennek a csaladnak a remenye, en vagyok az egyetlen aki viszi valamire. De en nem igy erzem, csalodast fogok okozni nekik.

Egyedul vagyok, egyedul tartom fen a lakasom, dolgozom, orara jarok, szetvagyok csuszva, kimerulve. Hiaba probalkozom, nem tudok ugy koncentralni orakon, az elso fel evem epp hogy meglett, de mivel az elso idoszakba rengeteg koltsegem volt (lakas) ezert elfogyott a penzem es meg tobbet kellett dolgoznom tehat meg tobbet hianyoztam orakrol.

Ha nem sikerul ez az evem, en nem tudom hogy tudok a csaladom ele allnom. Eleve nem akartam kulfoldre jonni, se nem ilyen hosszu tanulmanyokat valasztani, de elvartak tolem, emiatt tortek magukat evekig. Viszont igy kedvem sincs annyi, nem vagyok eleg motivalt, emiatt plussz buntudatom van.

Elvagyok keserdve mert kozelednek a vizsgak es nem vagyok felkeszulve, nem tudom 1 honap alatt betudom-e hozni a lemaradasom.