Miért bonyolítják túl a párkapcsolatokat?

Szerintem ez azért van, mert nagy a nyomás hogy legyen párkapcsolatod, pasid/csajod. Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb mai fiatal 14 évesen már beleveti magát egy kapcsolatba, mert a környezetében ezt látja, mindenki kavar valakivel és persze ő sem akar lemaradni. Persze van aki összejön 14 évesen a párjával és akár 4-5 évig is együtt maradnak. Szal nem azt mondom, hogy az összes 14 éves csak beleugrik egy pár hetes kapcsolatba de sajnos ez a gyakoribb. Kevesen vannak akik inkább várnak arra, akiben tényleg megvan minden amit keresnek, és akivel tartós lesz a kapcsolat. Persze szar dolog egyedül lenni, meg magányosnak lenni, én is az vagyok, tudom milyen, de úgy vagyok vele, hogy inkább várok amíg találkozok egy olyan férfival akinél azt érzem, hogy nekem ő kell és ez tartós lesz és tényleg ő az akit kerestem, aki nekem kell, és nem azt hogy hát izé aranyos meg lelkes, igaz hogy nekem nem pont ez kell, de hátha mégis összejön próbáljuk meg, aztán 3 hónap múlva még mindig ott tartok hogy aranyos, de nem vagyok vele boldog és szakítunk.

A legtöbben szerintem félünk egyedül lenni, és persze nem is jó dolog a magány, de én inkább vagyok magányos, minthogy olyannal legyek akivel azt érzem, hogy megalkudtam és nekem több kellett volna, de erre volt lehetőség és még mindig jobb mint egyedül.

19/L

Előző vagyok.

Közben visszaolvastam, hogy pont a kérdésedre nem válaszoltam:) Szóval azt akartam ezzel mondani, hogy azért cserélgetik ilyen gyakran a partnereiket, mert nagy a nyomás, hogy legyen valakijük és ezért sokkal könnyebben és hamarabb belemennek egy kapcsolatba, és nem várják meg amíg jön egy olyan nő/férfi akire tényleg szükségük van és akivel tényleg hosszútávon együtt tudnak élni. Persze aztán gyorsan rájönnek, hogy akivel épp összejöttek mégse az akit kerestek és ilyenkor váltanak. Majd megint nem tudnak várni a megfelelő személyre, megint belemennek egy kapcsolatba amibe lehet hogy nem kellett volna és megint rájönnek, hogy nem ezt akarták... És így tovább amíg egyszercsak ha szerencséjük van szembe jön a nagy Ő. Holott lehet hogy ha vártak volna pár hónapot, és többet válogatnak keresgélnek mielőtt beleugranak egy kapcsolatba, akkor egyből ott lett volna az igazi

Igen,kihat!Sajnos ezt sulykolják a fiatalokba,hogy élj a mának,éld ki magad és egy adott emberrel ne kösd le magad,mert lehet,hogy találsz jobbat.És ilyenkor jön az,hogy talán pont az igazit hagyta el egy másikért.Nem a külső,pénz számít,hanem a belső értékek,ami tuti hogy senkinél sem tökéletes.Vannak apró hibáik az embereknek,amikkel együtt kell elfogadni.

Sakon abba a hibába esnek,hogy nem képesek elfogadni és nem képesek az apró problémákat megoldani.

Mar nem a regi vilagban elunk,hogy azzal kell le elni az eleted akivel elszor megismerkedsz es kozelebbi kapcsolatba kerulsz.....szerencsere.De ez is ember tipustol fugg...valaki megtalalja a szerinte neki megfelelot es akkor vele akarja lenni elete vegeig.

En nem ebbe a tipusba tartozok,de sose kenyszeritettem senkit hogy megfelelni akarjon..legyen onmaga...nemtudnam ugy elkepzelni hogy kb ugy 15-16 evesen amikor 1. baratom volt vegig vele maradjak pedig szerelmes voltam.Nekem szuksegem van vagyis volt arra hogy tobb mindent kiprobaljak eljek egy kicsit,kesobbi kapcsolatba aki mar nagyon komolyan akarta volna a dolgokat/eskuvo/ ,inkabb a sajat erdekebe elhagytam/nem tudtam volna megmaradni melette/19 evesen nem ez volt a vagyam...gondolom a legtobb lanynak ennyi idosen mas tervei vannak./foiskola,bulik,sok embert megsmerni-fiukat foleg/

Most mar szerencsere lenyugodtam es a komoly kapcsolatot valasztottam...amiben eletem vegeig megmaradnak

21/L