Miért szól bele anyám, hogy mit veszek a fizetésemből?

Imádok csinosan öltözködni, a munkám miatt folyton kosztümben kell lennem, és mikor hazaérek, akkor szívesen veszek át valami csinos magassarkút, ruhát, amiben nem hivatalosan nézek ki. Van barátom, de egyedül élek, nem kell senki másról gondoskodnom és a pénzemet is úgy osztom be, ahogy nekem jó. A fizetésemből a lakásomat szépítgetem, ruhákat veszek, kozmetikushoz megyek, színházba, kondi és táncbérletre költök a számlák, meg az alapvető szükségletek mellett. Anyukám folyton húzza a száját, mikor látja, hogy van egy új kabátom, vagy akármim, mintha elszámolással tartoznék neki. Beszól, hogy minek veszek olyan cipőt, ami nagyon magas, meg miért veszek egy szép festményt a lakásba, minek járok háromféle táncra, stb. Már ezerszer elmondtam neki, hogy felnőtt vagyok, arra költök, amire akarok, de még akkor is húzkodja száját. Tudok félretenni, ha valamit akarok venni a lakásba, akkor spórolok rá. Meg ismerem a pénz értékét, csupán nekem ezek a dolgok fontosak. Hogyan kezeljem ezt? Már összeszorul a gyomrom, mikor eljön hozzám és méreget mindent, meg vizsgálódik.

25/L