Elmondanátok? (Hosszú, de fontos! )
Egyszer voltam au pair 1 évig külföldön, ahol az egyik családot 3 hónap után otthagytam, mert nem tartották magukat a megbeszéltekhez, kihasználtak stb., szóval nem jött be. Ezután átmentem a szomszédos országba, mert ott találtam hirtelenjében családot (1 hetet kaptam..), ahol viszont nagyon jó 10 hónapot töltöttem.
Azóta itthon voltam, most gondolkozom azon, hogy újra nekivágok, mert életem legjobb éve volt. Az egyik érdeklődő család ugyanabban az (elég kicsi) országban lakik, ahol kezdtem, ahol rossz tapasztalatom volt (az országot viszont nagyon megszerettem, azért is keresgéltem ott (is) az új családot. Elmondjam a családnak, hogy már laktam abban az országban, és hogy miért lett vége a "pályafutásomnak", miért kellett másik országba költöznöm közben?
Szerintem nem kéne eltitkolnom, hogy ismerem már az országot (akkora, mint egy magyarországi megye, nem volt nehéz kiismerni..), viszont akkor el kell mondanom, hogy konfliktusom volt az első családdal. Én akkor ellenük erélyesen felléptem, nem hagytam magam kihasználni, és én döntöttem távozás mellett - nem akarom, hogy ez a család attól tartson, hogy esetleg őket is otthagyom (pedig megtenném, ha ők is kihasználnának és átvernének).
Vagy megértik? Ti mit tennétek? Félek, hogy elkérik majd a régi család elérhetőségét, és nem tudom, ők hogyan állítanák be a dolgot.
Egyébként a másik régi családomtól (akiknek beváltam :)) kapok rendes referenciát.
Ti mennyire lennétek őszinték ebben a helyzetben?
Először azt akartam írni, hogy ne mondd el.
De megváltoztattam a gondolatom.
Méghozza a hozzátartás végett. Ha elmondod az igazat (benne van a pakliban mit és kinek hisznek, ha utánajárnak ezt te eldöntöd, és tanulsz belőle legfeljebb ), annyit viszont megtudhatnak, hogy te is elvárod, hogy tartsák a megbeszélteket, és nem viccelsz. Erre jó lenne. Ha ilyen kell nekik, akkor neked hisznek, és befogadnak és értékelik ezt az értékedet is. Ha nem, akkor legfeljebb máskor nem adod ki magad. Sose tudni mennyire összetartóak ott az emberek, alapból mennyire hisznek bíznak idegenben, vagy inkább a magukét tartják úgymond testvérnek csak azért mert egy kis ország.
Adj egy esélyt az őszinteségnek, aztán majd látod. Sajnos a nagy életben sokszor nem válik be szomorúan kellett megállapítsam, de nem esélytelen !
Szerintem ez olyan, mint bármi más álláskeresésénél: lehet, hogy rákérdeznek, de nem szokás/érdemes a régi problémákat és sérelmeket emlegetni.
Akinek voltak már előző munkahelyei, tudja, miért jött el, vagy küldték el, az új munkaadó kérdezhet is ezekről (engem nem nagyon faggattak még), de furcsa lenne, ha én kezdeném el részletezni, hogy jajj milyen gáz volt az előző főnököm, meg milyen problémák voltak.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elhallgatnám az előző munkahelyeket, az önéletrajzomba is beírom. Hazudni felesleges.
Na igen. Lehet, hogy nem kéne csak úgy "eléjük tolnom" a szitut. Most tartunk ott, hogy megkértek, meséljek magamról, ebbe muszáj beleírnom a korábbi tapasztalataimat, ezért nehéz, hogy ezt is beleírjam-e. De ha most nem írom, hanem később derül ki, akkor joggal gondolhatják, hogy nem vagyok őszinte.
Alszom rá egyet.:)
"Lehet, hogy nem kéne csak úgy "eléjük tolnom" a szitut."
én írtam az állásinterjú példát.
Írd, hogy voltál ott, csak ne kezd el részletezgetni, hogyjajj de ilyen olyan nagy problémák voltak, nem kell se minősítened az akkori helyzetet, se védekezned.
Ha elkezdenek még jobban érdeklődni, akkor természetesen írj róla, de ne legyél túl negatív.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!