Anyukám az új családjával boldog, s mindig érezteti, hogy én nem tartozom közéjük. Mit tegyek?

Született két húgom, akik most 2,5 és 4 évesek. Engem anyukám már nem szeret annyira, az apámnál töltöm a legtöbb időt, mert ha otthon vagyok, mindig valamivel belém kötnek. Hozzám egy kedves szava nincs, nem mondja, hogy szeret, nem simítja meg az arcomat, nem ölel meg. Ha én megölelem, akkor meg csak kényszerből hagyja. Mosogatok, főzök, kitakarítom a szobámat, és mikor oda eljutnék, hogy elmenjek valahova, akkor kiabál velem pitiáner dolgok miatt. Már nem szeretek velük menni, mert olyankor csak a húgaimat dicséri mindenkinek és engem pedig soha. Az apám viszont sokat iszik és felelőtlen, nem lehet vele sem beszélgetni, csak azért vagyok ott, hogy nyugalomban legyek, meg tudjak tanulni. Anyukám nem hogy éreztetné, hogy engem is ugyanúgy szeret, folyton veszekszik velem, belémrúg olyan dolgok miatt, amiket nem kéne felfújni (pl. bekapcsolom fél órára a gépet és akkor már kiabál), soha nem dicsér meg. Már úgy kezelnek itthon, mintha a házicseléd lennék vagy nem tudom, egy kolonc, aki azért jó, ha megfőz, meg segít, de szeretni már nem kell. Mit tehetnék?

18/L