Mit szólnátok ha így viselekdne az édesanyátok?

ma 20:17: Ne haragudj, hogy ezt mondom, de te nagybetűs Gyökér vagy, ha komolyan gondolod azt, amit írsz.

"Mi lenne, ha testvéred lenne", "birtokolni akarod anyukádat". NINCS testvére, NEM birtokolni akarja. Szerintem teljesen jogosan van kiakadva a Kérdező, hogy az anyukája egy idegen gyerekkel van a sajátja helyett.

Lehet nehéz az anyának valamiért (akart volna még egy gyereket, stb), nem tudom megítélni ennyiből, nem is az én dolgom, de ilyen akkor sem lehet, mert a gyerek issza meg a levét!

Kérdező: Szerintem apukáddal beszélgess a helyzetről, hogy aztán ketten leüljetek anyukáddal beszélni. Ha ezek után sem változik a helyzet, akkor annyit tudsz csinálni, hogy apukáddal továbbra is ápolod a jó kapcsolatodat, és tanulsz anyukád viselkedéséből, hogy milyen anyuka NE legyél majd, ha eljön az ideje, de semmiképp ne utáld ezért őt.

Én gyerekkoromban apámmal voltak gondjaim (szüleim el is váltak), tehát csak olyan képem van nekem is, hogy milyen apuka nem szeretnék majd lenni semmiképpen.

Minden helyzetből ki tudsz jönni úgy, hogy tanulj belőle - ami nem öl meg, az megerősít ;)

De még egyszer hangsúlyozom: ne utáld ezért anyukádat! Tiszteld, mert ő az anyukád, de ez nem jelenti azt, hogy nagy puszipajtásoknak kell lennetek.

Bármi van, kérdezz nyugodtan, átmentem én is egy s máson.

Hali!

Sztem nem kellett volna bocsánatot kérned tőle, mert ezzel kétségbe vontad előtte az igazadat! Tisztában vagyok vele, hogy az anyád, na de bocsánatot kérni az igazságért? dO.ob

Ellenben valóban tartsatok mihamarabb egy szervezett családi kupaktanácsot. üljetek le mindnyájan, és mondjátok el apuddal, magyarázzátok el közösen neki, mi itt a baj!? Te meg mondd el, hogy neked milyen rosszul esik, közben meg te nem érzed a szeretetét, és olyan ez az állapot neked, mintha elveszítenéd az anyukádat, mintha nem lenne anyukád, hiányzik neked a sok gyerekkori közös játék, éppen ezért igazságtalannak érzed ezt a viselkedést tőle! Légy tárgyilagos, ne "lecsexés" érződjön a hangodból, mert azzal nem fogsz elérni semmit, ellenben anyukád még jobban be fog zárkózni, ellenkezni, hisztizni fog, akár egy 4-5 éves kislány, akitől elvették az Évi babáját (szó szerint). Inkább meséld el, éreztesd vele, hogy mit érzel, azzal többre mész.

Ha látja, hogy normálisak próbáltok lenni vele, könnyebben beszélni fog, viszont a titkát nem hinném, hogy ki merné nektek beszélni, inkább vinné a sírba, minthogy az kiderüljön... Az ilyen édesanyáknak vmi nagyon intenzív traumája, hiányérzete, csalódása le7ett a múltban, ami miatt nincs megelégedve a saját életével és családjával, a másiké kell neki. Vmi neki is hiányzik, azért ilyen veletek. Csak azt nem tudni még, hogy mi! :-o

Sztem nem fogjátok tudni megoldani ezt a fajta problémát pszichológusi segítség nélkül... ahhoz ez a probléma túúlzottan mélyen gyökerezik nála a tudatalattija mélyén. Hipnoterapeutával sztem könnyebben elő le7ne csalogatni azt az élményt, ami mindezért a galibáért felelős, de ha nem is ezzel, de pszichológussal mindenképp konzultáljatok és láttassátok be anyukáddal, hogy neki "segítségre van szüksége!" Mert másképp sztem ez nem orvosol6ó.

*** *** ***

Jó locsolkodást, sok vizesvödrös, szódásszifonos srácot a kapualjba, és el nem hervadást kívánok így, húsvét7fő reggelén, mint hamarosan locsolni induló srác! ;-D

Üdv: EE

Hát ez elképesztő. :OO

Nagyon sajnálom hogy ilyen az anyukád... Én véletlenül úgy csinálnék hogy elolvassa ezt a kérdést meg a válaszokat...