Romokban az életem. Nem tudom mit tehetnék. (? )
19 éves lány vagyok. Anyukám alig 1 éve halt meg. nagyon nehéz időszak volt, még most is az. Van egy nővérem és egy bátyám is. 3-4 évvel idősebbek. szóval nővéremmel sose voltam jóba, úgy elviseljük egymást de ennyi. bátyám pedig Londonban dolgozik, néha hazajön, de az év 10 hónapját kb ott tölti. Lelkileg rájuk nem támaszkodhattam ezekből kifolyólag. A barátaim..na igen, van 1-2 de nem szeretnék rájuk akazkodni, nem akarom h folyton velem legyenek elfoglalva, van saját életük. Pénzügyileg sem voltam a toppon, de nem akarok függni senkitől(pláne a nővéremtől) ezért elvállaltam egy diákmunkát. elég jól fizet, 75E-t, ami jó ahhoz képest hogy diákmunka. A kiadásaimat igyekeztem minimálisra csökkenteni. keveset eszem, a számlák meg..mivel keveset vagyok otthon igy kevesebb áram fogy stb. kb a rezsi havi 25E összesen. a kaja max 15 így marad 35 mondjuk plusz kiadás(mosószer stb ) az kb 5E és marad 30 vagy hát attól függ..20-30 körül marad. ami elég jó. eddig félre tettem..najó..fél évig félretettem ruhára stb. Azonban nagyon magányosnak éreztem magam..és úgyéreztem semmi sem segíthet már.. Ahol dolgozom onnan pár utcányira van egy olyan környék ami elég gáz..vagyishát lehet kapni mindenféle anyagot..úgy fél éve volt először hogy megállított valaki, aztmondta akciósan ad az anyagból(speed volt). nem igen akartam elhinni, mondtam magamnak mivan ha méreg vagy akármi..de épp egy olyan lelkiállapotomban történt hogy úgyéreztem..basszus nincs vesztenivalóm..úgyhogy elfogadtam. Őszintén bevallom, gyönyörű élmény volt. Másnap persze azthittem meghalok..szenvedés volt. Többször megesett ez, kb havonta így 4hónap alatt kb 4szer. aztán kezdett besűrűsödni, és az utolsó 2-3 hónap(úgyértem mostanáig tartó 2-3 hónap) úgy telt h hetente..ami sok szerintem(bár előfordult h heti 2x.) nem csak speed volt, gyakorlatilag minden..extasy is, kati, lsd.. Minden alkalommal bűntudatom volt.tudtam hogy rosszat teszek. rájöttem kb egy 2 hete hogy ez nem én vagyok. nem akarok igy élni, nem lehet belőlem egy drogos pondró. úgyhogy leálltam. a múlthéten reszketés meg fejfájás hányinger jött elő mint elvonási tünet. Most éppen jol elvagyok, nem hiányzik annyira, de lehet hogy holnap már nem igy lesz.
Szóval úgy voltam hogy vannak a barátnőim, és talán a bátyám egyszer hazajön több időre mint 1 hónap és lelkileg támogatni tud.Le akartam állni mindenképpen. Most is leszokóban vagyok. A bátyám hazajött 1 hete, és a nővérem(sajnos rájött hogy drogozom) elmondta bátyámnak. mikor bátyám hazaért(külön lakunk tesoimmal)akkor elmondott mindennek..pedig eddig igazán nem is zavarta!!(najó zavarta de most teljesen kikelt magából). Bátyámtól arra számítottam hogy leszid rendesen, de utána támogat és segít nekem. Hát nem így lett..azt mondta elege van. visszamegy Londonba 3-4 hét múlva-addig nem akar látni, csak mikor búcsúzik. és mire visszajön(kb 8-10 hó mulva) addigra ajánlja hogy haggyak fel ezzel. mondtam hogy már most fel akarok hagyni..és fel is fogok..de nem igazán hitte el. A nővérem meg olyan dolgokat mondott pár napja..Így a lelkembe még nem tapostak soha. (hosszú). azóta úgyérzem valóban nincs senkim, nem számítok senkinek..
Lépni akarok, új életet kezdeni az érettségi után..szívem szerint elköltöznék, de bizonytalanbol bizonytalanba futni lehet még rosszabb ötlet. gondolkoztam azon hogy valahogy kibirom azt a 8 hónapot(v 10) és kimegyek bátyámmal külföldre. jó angolos vagyok, a nyelvvel nem lenne baj, és el tudnék helyezkedni. ha mégsem, akkor visszajövök. De bátyám még sosem fordult ennyire ellenem, nemtudom akarná-e egyáltlaán h x idő mulva vele menjek.
Van egy srác akit megismertem, ő dolgozik egy rehabos központban. gondoltam rá hogy segítségért fordulok oda, igazábol nem a leszokás miatt, azt magam is megoldom, de talán igy biztosabbés a csoportterápián uj embereket ismernék meg.
Nem tudom mit tehetnék..egyedül vagyok, szinte minden kapcsolatom felszínessé vált..
Köszönöm hogy elolvastátok!
nemakarlak elkeseríteni ,de 70%os a visszaesési ráta drogosoknál.
amiket leírtál ahogy leírtad értelmesnek tűnsz sztem menni fog.
megfelelő kezelés elengedhetetlen régen sokat ittam volt olyan h 10 nap volt a felépülési időm aztán utánanéztem h mi kell ahhoz h ez felgyorsuljon. végülis sikerült 6 órára lerövidítenem. Ezzel arra akarok célozni hogyha már nem mennek a napi rutin dolgok inább menj elvonóra.
Én durva leszek..Én azokat akik a probléma elöl drogokba menekül nem tartom többre egy alkoholistánál...Gyenge jellemű ember aki a sajt hibáit nem képes észrevenni..
A gyász nem egyedülálló esett.(őszinte részvétem neked) De ez nem ok arra,hogy ekkora baromságot csinálj,hogy drogozz.
Sajnos tudom mi a gyász.Nekem a szüleim,és az egyetlen testvérem (öcsém akkor volt 5 éves) egyszerre haltak meg egy autóbalesetben..Tudom milyen 17 évesen egyedül maradni..Neked legalább ott vannak a testvéreid..A gyászt soha nem fogod feldolgozni..az emlékeidben örökké ott marad,de ezért nem érdemes drogozni..Gyenge voltál..Azt hogy a testvéreid haragszanak rád! Belegondoltál,hogy mit műveltél?? Ők is elvesztették az anyjukat,még ha nem is látod,de ők is gyászolnak a maguk módján..Erre te fogod magad , drogozol és azt se érdekelt volna ha egy sikátorban kötnél ki elvágott torokkal,vagy egy lebujban a wc-ben túladagolásban halnál meg..Téged nem érdekelt az se,hogy a testvéreid mit élhettek volna át..Csakis magad dolgával voltál elfoglalva..Akkor miért várod,hogy ők foglalkozzanak veled amikor te sem gondolkodtál hogy milyen fájdalmat okoztál volna nekik??
Ezek után miért segítsen a bátyád?? Ha újra pocsék helyzetben leszel,ha újra úgy érzed összecsaptak a hullámok a fejed felett akkor megint a droghoz vagy piához fogsz nyúlni??Saját magadtól állj a sarkadra,saját magadtól érj el sikereket,és ha mindent elértél ha bizonyítottál,a testvéreid is tisztelni fognak..
Szerintem szerencsés lenne keresned valamit ami leköt.
Mondjuk nem írsz róla, de egy párkapcsolat valószínűleg jó ötlet lenne (lehetőleg olyannal aki nem "tol" semmit és képes elviselni ha lesznek valamilyen elvonási tüneteid).
Én alkoholból fogyasztottam komolyabb mennyiségeket, de leálltam, köszönhetően annak hogy találtam egy nagyon időigényes hobbit. Elköltöm ugyanazt a pénzt, de legalább nem érzem úgy mindennap hogy innom kéne valamit, csak ezért is megéri.
Köszönöm a többi választ is!
már kb 1 hónapja nem élek ezekkel a szerekkel. tudom, ez még nem jelent végleges dolgot, de nagyon boldog vagyok. van egy nagyon jó barátom aki sokat van velem, meg tök jól érzem vele magam, sokat hülyéskedünk..és boldog vagyok..el sem hiszem hogy képes vagyok vidám lenni..és a tesóim is segítenek. bátyám nemsokára visszamegy, de azóta beszéltünk és a nővéremmel is elég jófejek mostanában.:))
nagyon köszi hogy írtatok.D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!